Szombat

Bár pénteken azt mondtam, hogy ez az utolsó krakkói bejegyzésem, ez csak a földrajzi helyre vonatkozott.
Szombat reggel még elmentem shopni{megint egy szó Kerekperecevőtől}. Vettem egy Voovoo cd-t Slim Shadynek és egy üveg vodkát Arosszabbikénemnek. Csinálunk belőle veszett kutyát, szokás szerint megvadulunk egy picit, szóval adunk rendesen az ösztönénnek.
Bepakoltunk Tinódival, aztán kijelentkeztünk, kaptunk egy közepes letolást a fürdőszoba és az erkély állapota miatt.
Ebéd Kiakadtamnál és két állandó jellegű tettestársánál. Búcsúlecsó.
Dworzec autobusowy. Búcsúzkodás, integetés, ölelgetés, fényképezgetés, elérzékenyülés.
Autóbuszút. Hat és fél óra, se rádió, se film. Volt viszont Tinódi.
Megérkezés Pestre, átszállás a kisbuszba, egy pianinó társaságába. Még 45-ben lopták el a vajai kastélyból és festették feketére. Azért valljuk be, egy pianinó nem egy étkészlet, már maga az eltulajdonítás aktusa is látványosabb.
Apáméktól megtudtam, hogy a Jósa András Múzeum padlásán, régmúlt korok szemtanúinak csontjai felett, a biztonság kedvéért lóg egy oldal szalonna.
Megérkezés éjfélkor. Annyira fáradt voltam, hogy nem bírtam elaludni kettőig.
Végülis sikerült a héten elbúcsúzni Krakkótól, egy darabig nem is fog oly nagyon hiányozni. De a szeretteim azért még nagyon bírnak.