2008. június 9., hétfő

C.d.

Tegnap beszélgettem egy picit Skype-on Kerekperecevővel. Jó volt, de azért érződött, hogy egyikünk sincs túl jó kedvében.
Este elmentünk Frusztrálttal és Tinódival a Żaczek nevű kollégium klubjába, ahol kivetítették a lengyel-német meccset. Még sohasem néztem EB-t olyan országban, amelynek válogattotja résztvevője a tornának. Ezek a bolond polákok egész jó hangulatot csináltak, meg hát Kubica életében először nyert egy futamot, úgyhogy azt se nagyon bánták, hogy 2-0-ra kikaptak. A németek góljait egy gliwice-i lengyel lőtte.No comment.
Ma bementem az utolsóelőtti Kowa-órámra{az egyik szemem sír, a másik nevet}. Olyan lila ing volt rajta, hogy egy percig szóhoz sem jutottam a megdöbbenéstől. Pánszpit meg fekete, halszálkás ingben és piros nyakkendőben virított. Megzakkantak ezek a tanárok.
Órák után ebéd a Różowy Słoń-ban, majd gondoltam egyet, és kivillamosoztam a podgórze-i parkba. Még sohasem voltam ott, a Wisła-n túl se nagyon. Nem vagyok egy nagy természet- és parkjáró, de ez a kis séta nagyon tetszett. A játszótéren kölykök fociztak, ami a bennem lévő nosztalgikus-melankolikzus érzést még jobban fokozta.
Utána ittam egy kávét a Plac Nowy-n, a Singerben. Ez is a Krakkótól való búcsúzásom részét képezte. Felkeresni kedvenc helyeimet és még egyszer betérni.
Kezdek megint turista lenni saját hazámban. Egyre több apró, lényegtelennek tűnő dolog tolul emlékezetembe. 636, 761:számok, melyek értelmüket vesztették. Akademia Pedagogiczna-Biprostal-Urzędnica-Plac Inwalidów-Batorego-Teatr Bagatela-Filharmonia-Pl. Wszystkich Świętych-Św. Gertrudy-Wawel:útvonal, amely értelmét fogja.

Nincsenek megjegyzések: