Tévhit

Legalább 9 éve abban a hitben éltem, hogy Lublinnak a Motor mellett van másik focicsapata, a Zagłębie. Ma esett le, hogy az nem Zagłębie Lublin, hanem Zagłębie Lubin. Lubin egy város Alsó-Sziléziában, Lublin pedig a róla elnevezett vajdaság székhelye.
Mondjuk, kicsit mindig fura volt, hogy miért a Zagłębie-Śląsk az alsó-sziléziai derbi( a két város között 386 km van), és a Zagłębie második csapata miért az alsó-sziléziai osztályban játszik a lublini helyett, miért vannak jelentős szurkolói klubjai Alsó-Sziléziában, de sikerült magamnak ezt azzal megindokolnom, hogy Kelet-Lengyelországból sok embert telepítettek át Alsó-Sziléziába, és azok vitték magukkal a klub szeretetét. A másik teóriám az volt, hogy a Zagłębie jogelődjét valahol a Kresy (a II. világháború után Lengyelországtól a Szovjetúnióhoz került országrészek) területén alapították, és az onnan áttelepített családok leszármazottai alkotják a lublini és az alsó-sziléziai szurkolótáborokat. A harmadik teóriám az volt, hogy a Zagłębie jogelődjét valahol Alsó-Sziléziában alapították, és onnan került át a franchise Lublinba.
Azt hiszem, ez a tévhitem remek példa arra, hogy az emberi agy hajlamos egymáshoz nem passzoló adatok alapján is összefüggéseket keresni és ezeknek értelmet adni. :-)

Könyvek 2016. október

Székely János: Az árnyék - Soó Péter bánata - A nyugati hadtest (5)

Ezt a könyvet Dragomán György ajánlotta valahol, és kiderült, hogy megvan apám könyvespolcán. Három kisregényt tartalmaz a könyv, a maga nemében mindegyik kiváló alkotás.

 Az árnyékban egy testtől elszakadt árnyék történetét ismerhetjük meg, aki próbál újra egy másik testet keresni magának. Szerintem ez a kisregény arról szól igazán, hogy senki nem bújhat ki a bőréből, és senki nem tudja sokáig másnak tettetni magát, mint amilyen.

A Soó Péter bánatában egy ikerpár viszontagságos utazását ismerhetjük meg Magyarországról egy német fogolytáborba. Nem is igazán biztos, hogy ikerpárról van szó, lehet, hogy csak egy személyiség két oldaláról. Nagyon szépen bemutatja a könyv, hogy milyen is volt az élet a második világháború alatt, annyi újdonság talán van benne, hogy a nyugati front eseményeiről viszonylag kevés mű szól.

A nyugati hadtest is egy a nyugati frontra kerülő alakulat sorsát mutatja be, ám ennek a kisregénynek az elején még több fejezet a kiképzésről szól, ezért is rokonítható ez a mű az Iskola a határonnal.

Mind a három kisregényre jellemző a gondolatiság, a belső monológok fontossága, a szereplők mentális- és érzelmi világának bemutatása.

Simon Kuper – Stefan Szymanski: Fociológia (4+)

Két közgazdász könyve a fociról, főként sportközgazdasági és statisztikai szempontból. Számomra nagyon élvezetes volt, a szerzők nagyon érthetően magyarázták el a teóriáikat, és tényleg egy olyan nézőpontot hoztak be az életembe, amely nezőpontból is meg lehet vizsgálni a labdarúgást. Persze, azért ebben a könyvben is feltűnik a közgazdasági nézőpont legnagyobb hibája: annyira racionális akar lenni, hogy az már számomra nem lenne életszerű, kivitelezhető.

Marcel Proust: Szodoma és Gomorra (4+)

Az eltűnt idő nyomában negyedik része. Ebben sem történik semmi érdemre méltó, csak Párizs helyett most Balbecben zajlik a társadalmi élet, Guermantes-ék helyett Vendurinéknél, és bejön a homoszexualitás kérdése, mint az egyik vezérmotívum. Ám nekem még mindig tetszenek azok az egy-két mondatos leheletfinom jellemzések, vagy a szereplők elejtett mondatai, amelyek pengeélesen jellemzik az adott szereplőt, ráadásul általánosságban is mondanak valamit az emberiségről és a társadalomról.

Hannah Arendt: Eichmann Jeruzsálemben (4+)

Hannah Arendt riportkönyve az Eichmann-perről. Bámulatosan jó könyv, amely nem fél bemutatni, hogy mennyire piti ember is volt Eichmann, ezzel pontos képet festeni a Gonosz banalitásáról. A könyv tárgyilagosságát jelzi az is, hogy nem csak Eichmann bűneit és hibáit meséli el, hanem a per visszáságairól is szól, és nem fél árnyalni a holocaust kérdését.

Garaczi László: Wüntsch híd (4)

Az Egy lemúr vallomásinak negyedik része, Garaczi önéletrajzi elemekből felépített neoavangárd, impresszív kollázsa. Nem rossz könyv, ám mivel én nem rajongok a neoavangárdért, ezért annyira nem fogott meg.          

Alessandro Baricco: Az Ifjú Ara (5)

Nem tudom pontosan, hogy ez a könyv pontosan miről szól. Szeretem az olyan könyveket, amelyekről nem tudom, pontosan miről szólnak. Az biztos, hogy lírai, mint a legtöbb Baricco, szinte hallani olvasás közben a szöveg zeneiségét. Az is biztos, hogy nagyon érzéki és erotikus mű. Többször el kell még olvasnom, hogy valamennyire megértsem, de egyszeri olvasásra mindenkinek ajánlom.

Kiadó

Magvető: 2

Atlantisz: 1

Helikon: 1

Osiris: 1

Twister Média: 1

Nemzetiség

Brit: 2

Magyar: 2

Francia: 1

Német: 1

Olasz: 1

Műfaj

Regény: 3

Kisregények: 1

Riport: 1

Sportközgazdasági tanulmányok: 1