Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy Leány. Úgy hívták, hogy Heather. Takaros kis teremtés volt, ő tudott a legnagyobbat büfögni, meg tudott hajlítani egy acélsodronyt a mellkasán és neki volt a legszebb disznóólja a környéken. Egy kis faluban élt, Mordoron túl, ahol a kurta farkú kismalac túr. De tövig. Gyakran kuruckodott Dongó Pistával, aki traktortechnikusnak tanult hajdanában, így igen művelt embernek számított a faluban, még ha a stúdiumokat nem is fejezte be. Ám egy napon Heathernek elege lett az ottani életből, ezért felkerekedett szerencsét próbálni.
Ahogy ment-mendegélt, belefutott egy lingvicista tüntetésbe. Tisztességben megőszült férfiak és hölgyek olyan jelszavakat skandáltak, hogy: Kurtavasat a be- és a le- igekötő indokolatlan használatáért! Vesszenek a germanizmusok! Halál a szentháromság-tagadókra! Ez utóbbi jelszó egy régebbi tüntetésen égett a demonstrálók agyába.
Estére egy fogadóba ért Heather. A sok borissza zsivány között felfedezett egy emberi arcot, oda is lépett az asztalához, és bemutatkozott:
- Köszöntelek, dalia! Az én nevem Heather, elindultam országot-világot látni. Leülhetek hozzád?
- Természetesen szépséges kisasszony. Az én nevem Gerely, és én is kóborlok, hogy megtaláljam életem célját.
- Nem vagyok én kisasszony, csak egy egyszerű lány , vitéz Gerely. Neved s híred már messzire megelőzött. Te vagy az, aki használati útmutatóból össze tud rakni egy IKEA-bútort. Erre csak igen kevesen képesek. Velem tartanál az utamon, vitéz Gerely?
- Szívesen elkísérlek, szépséges hölgy! – válaszolta a dalia. Ebből is kitűnik, hogy a jó szándék és a segítőkészség élő szobra volt.
Másnap folytatták vándorlásukat. Útközben a zenei élet két olyan csillagával találkoztak, mint Busa Pista és Fásy Ádám. Heather mind a kettőjüktől kért egy autogramot a mellére. Fásy Ádámtól a bal mellére kérte, mert az ő munkásságát jobban szerette.
Estére egy fogadóba értek. Az egyik asztalnál láttak egy igen értelmes tekintetű lovagot, akinek felettébb jóképű, ám igencsak ostoba tekintetű fegyverhordozója volt. Oda is léptek hozzájuk, bemutatkoztak és engedélyt kértek, hogy leülhessenek az asztalukhoz.
- Természetesen leülhettek szépséges kisasszony és vitéz lovag. Az én nevem Nyíl, az Értelmesképű lovag, ő pedig itt hű fegyverhordozóm, Csacsiszabi, a Fess (epitheton ornans). – felelte a nemes lelkű dalia.
Az este további része nagyon jó hangulatban telt, bőven folyt a bor és sok vidám adomát elmeséltek egymásnak. Heathernek nagyon megtetszett az Értelmesképű lovag, ám ő elég hamar nyugovóra tért, ezért ha nincs ló, jó a szamár is-alapon elkezdte énekelni Csacsiszabinak, a Fessnek (epitheton ornans). – Come on baby, shake your moneymaker! Utána pedig Erzsébet-utalványokat dugdosott a fegyverhordozó gatyájába.
Másnap reggel Csacsiszabi igencsak szomorú volt, mert a gazdájának sürgősen útra kellett kelnie, és nem találván hű fegyverhordozóját, a Fess (epitheton ornans) nélkül indult el. Csacsiszabi, a Fess (epitheton ornans) ugyanis egy szolgálóleánnyal töltötte az éjszakát, ahelyett, hogy gazdája álmát vigyázta volna.
Gerely és Heather maguk mellé vették Csacsiszabit, a Fesst (epitheton ornans) és így már négyen folytatták vándorlásukat. Útközben elhaladtak egy lepukkant, zöld épület mellett.
- Innen irányítják az egész Birodalmat - mondta Csacsiszabi, a Fess (epitheton ornans), ám köztudomású volt, hogy ő mindig szamárságokat beszél, ezért nem hittek neki. Pedig most az egyszer tényleg igazat mondott.
Estére egy fogadóba értek. Az egyik asztalnál megláttak egy huncut szemű, apró, kopasz legényt. Egyből szimpatikus lett nekik. Oda is léptek hozzá, bemutatkoztak és engedélyt kértek, hogy leülhessenek hozzá.
- Természetesen leülhettek vitéz daliák és szépséges kisasszony. Az én nevem Huán Eszpártánó. Udvari bolond voltam, csak kirúgtak. – felelte a legény.
- Miért rúgnak ki egy Udvari bolondot? – kérdezte Gerely.
- Túlságosan rendszerkritikus voltam. – felelte a Bolond.
Másnap a Birodalom fővárosába értek. Kiderült, hogy a város legszebb palotáját megszállta a gonosz Bürokrácia, és onnan tartja rettegésben a Birodalom alattvalóit. Megölte a régi királyt is, és fogságban tartja fiát is, a trónörököst. Magas jutalomban részesül az, aki legyőzi a gonosz Bürokráciát. A négy barát (mert a mesékben elég valakivel együtt vándorolnod pár napot, máris spanok leszek) ezt hallván úgy döntött, hogy egy élete-egy halála, ők bizony megpróbálják kiszabadítani a trónörököst.
El is mentek a palotához. Már a kapuval is meggyűlt a bajuk, mert Gerely sehogy sem tudta a nála lévő szerszámokkal szétszerelni a zárat.
- Ide biztos valami varázsszó kell, hogy kinyíljon. – mondta az ezermester dalia, miközben a fejét vakargatta. Erre Heather próba-szerencse alapon kimondta az egyetlen varázsszót, amit ismert:
- Odabasszak?
Erre a kapu magától kinyílt.
A palota hetedik termében rá is akadtak a gonosz Bürokráciára. Rettenetesen csúf jószág volt.
- Mit akarnak? – förmedt rájuk.
- Jöttünk kiszabadítani a trónörököst. – felelte Heather.
- Töltsék ki először a 128/b, majd a 187. és 98. számú nyomtatványt.
- A nyomtatványról jut eszembe, van egy ismerősöm, aki … - és ezzel a Bolond belefogott az egyik 40 perces monológjába a sok közül, amivel elterelte a gonosz Bürokrácia figyelmét. Ekkor Heather odaadta Gerelynek a gumipókokat, amivel általában a kerékpárját kötözte fel a távolsági busz tetejére. Gerely összekötötte a gumipókokkal a figyelmetlen Bürokrácia lábait. Csacsiszabi, a Fess (epitheton ornans) csak bambán bámult. Mikor Gerely megvolt a gonosz Bürokrácia lábainak összekötözésével, Heather odaszólt a szörnynek:
- Hé te Bürokrácia, nem igazán szeretjük a te fajtádat errefelé.
Mikor a szörny Heather felé fordult, felbukott és elterült a földön. Ekkor Heather a magatehetetlen szörnyhöz ment és egy jól irányzott büfögéssel szó szerint kibüfögte a gonosz Bürokráciát a bőréből, aki azonnal szörnyet halt. Hamarosan az egyik eldugott szobában megtalálták az elrabolt trónörököst is, akiről kiderült, hogy maga Nyíl az. Apja halálhíre miatt kellett elhagynia olyan gyorsan a fogadót, és a Birodalom fővárosába sietnie, ahol sajnos hamarosan a gonosz Bürokrácia fogságába került, ahogyan már előtte számos vezetővel is megtörtént. Mikor felelősségre vonták Csacsiszabit, a Fesst (epitheton ornans), hogy miért nem mondta előbb, hogy a trónörökös Nyíl, ő csak ennyit válaszolt.
- Senki nem kérdezte.
Nyíl ekkor így szólt:
- Csacsiszabi, a Fess (epitheton ornans) már régóta hűséges fegyverhordozóm, őt már tudom, hogyan fogom megjutalmazni. De nektek lehet egy-egy kívánságotok, amit ha tudok, teljesítek.
- Felséges hercegem! Én szeretnék a szolgálatodba állni! –felelte Gerely.
- Rendben, vitéz Gerely. Megteszlek egyik seregem vezérévé.
- Felséges hercegem! Én szeretnék újra Udvari Bolond lenni! –felelte Juán.
- Rendben, derék Juán Eszpártánó! Udvarom első számú Bolondja leszel, és kimondhatod, amit gondolsz. Egy jó uralkodónak mindig hallgatnia kell a kritikákra.
- Felséges hercegem! Én a testedet akarom! – felelte Heather.
- Rendben, szexi Heather! Megkapod. – kacsintott egyet herceg, majd mind a ketten elvonultak a palota legszebb hálótermébe, amelynek ablakait és ajtóit faragások díszítették. Olyan tizennégy óra múltán újra elő is kerültek.
- Halljátok szavam! Lady Heather és én összeházasodunk. Elhagyván a régi, lepukkant, zöld irodaépületet, ahonnan apám irányította a Birodalmat, székhelyünket ebbe a palotába tesszük át, amit ezentúl Lady Heather Harci Csarnokának fognak hívni.
Hamarosan meg is tartották az esküvőt. Mikor Lady Heather kijött esküvői ruhájában - amely jócskán kimerítette a blaszfémia fogalmát - leszállt a vállára Odin két hollója. De amikor látták, hogy itt mindig ez volt, tovább is repültek.
Nyíl és Lady Heather boldogan éltek, amíg meg nem haltak. Néha azért fejbe rúgták egymást.
ITT A VÉGE, FUSS EL VÉLE!
2014. október 30., csütörtök
2014. október 29., szerda
2014. október 27., hétfő
Két személyes tüntetés
Az egyik legjobb barátom holnap Varsóban fog tüntetni az internet adó ellen. Másodmagával. :-) Egy olyan tüntetésre én is elmennék, de felmerültek bennem kérdések a rendezvénnyel kapcsolatban. :-)
Kérdéseim:
Két emberre kell-e bejelentési kötelezettség?
Visznek-e a tüntetők zászlót? Csak egy nemzeti színűt vagy a másiknál lehetne-e egy Árpád-sávos?
Eléneklik-e a Himnuszt, Szózatot, Székely himnuszt esetleg az Internacionálét?
Mind a ketten beszédet tartanak-e vagy csak az egyikük?
Lesz-e hangosítás?
Fognak-e ordibálni, skandálni? Ha igen, mit?
Lesz-e náluk transzparens jelszavakkal? (Figyelem! "A jövőnket elvehetitek, a HD pornót nem adjuk!"-feliratot már ellőtték Pesten!)
Átadnak-e petíciót a nagykövetségnek?
Legalább egy régi tamagochi-t vagy Tetris-t hozzávágnak-e az épülethez?
Odaláncolják-e a résztvevők magukat valamihez?
Éhség sztrájkolnak-e, mint a Böszme Néró?
Kiköltöznek-e egy két személyes sátorba a nagykövetség elé?
Elfedik-e sállal az arcukat?
Vajon mind a ketten ugyanazt az álláspontot képviselik vagy eltérően gondolkodnak a dolgokról?
Remélem, válaszokat is kapok ezekre a húsba vágó kérdésekre hamarosan! :-)
Van egy ír sorozat, a Father Ted. Egy pici szigeten játszódik, ahol egy paplakban 3 pap és egy házvezetőnő lakik. Tényleg nagyon vicces, ajánlom mindenkinek. Van egy olyan rész benne, hogy Ted-et és paptársát, Dougal-t, kirendeli a püspök, hogy a sziget mozija előtt tiltakozzanak egy, a püspök szerint szentségtörő film, a Passion of St. Tibulus ellen. A tiltakozás olyan "sikeres" lesz, hogy még Gdańsk-ból is elmennek megnézni a filmet. :-)
Kérdéseim:
Két emberre kell-e bejelentési kötelezettség?
Visznek-e a tüntetők zászlót? Csak egy nemzeti színűt vagy a másiknál lehetne-e egy Árpád-sávos?
Eléneklik-e a Himnuszt, Szózatot, Székely himnuszt esetleg az Internacionálét?
Mind a ketten beszédet tartanak-e vagy csak az egyikük?
Lesz-e hangosítás?
Fognak-e ordibálni, skandálni? Ha igen, mit?
Lesz-e náluk transzparens jelszavakkal? (Figyelem! "A jövőnket elvehetitek, a HD pornót nem adjuk!"-feliratot már ellőtték Pesten!)
Átadnak-e petíciót a nagykövetségnek?
Legalább egy régi tamagochi-t vagy Tetris-t hozzávágnak-e az épülethez?
Odaláncolják-e a résztvevők magukat valamihez?
Éhség sztrájkolnak-e, mint a Böszme Néró?
Kiköltöznek-e egy két személyes sátorba a nagykövetség elé?
Elfedik-e sállal az arcukat?
Vajon mind a ketten ugyanazt az álláspontot képviselik vagy eltérően gondolkodnak a dolgokról?
Remélem, válaszokat is kapok ezekre a húsba vágó kérdésekre hamarosan! :-)
Van egy ír sorozat, a Father Ted. Egy pici szigeten játszódik, ahol egy paplakban 3 pap és egy házvezetőnő lakik. Tényleg nagyon vicces, ajánlom mindenkinek. Van egy olyan rész benne, hogy Ted-et és paptársát, Dougal-t, kirendeli a püspök, hogy a sziget mozija előtt tiltakozzanak egy, a püspök szerint szentségtörő film, a Passion of St. Tibulus ellen. A tiltakozás olyan "sikeres" lesz, hogy még Gdańsk-ból is elmennek megnézni a filmet. :-)
Infoultras
Tévedés ne essék, egyet értek az internetadó elleni tüntetéssel, sőt, azzal, hogy az emberek kifejezzék tetszésüket valami mellett vagy valamivel szemben. Remélem, sokáig kitartanak, elérnek valamit és az internetnél fontosabb témákban is hallatják a hangjukat, és a demokrácia más területein is elérnek eredményeket.
Másrészt: a tüntetés főszervezője egy többgenerációs szoci politikus és nekem egy szoci politikus sohasem lehet demokrata. Eddig nem is láttam erre ellenpéldát. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy olyat viszont már láttam, aki a Fidesz jelöltjénél jóval demokratikusabb volt, de az sem a jó jelölt volt, hanem a kisebbik rossz. Az is hozzátartozik a dologhoz, hogy mindig felmerül bennem a kérdés, hogy hol voltak ezek az emberek 2006-ban, amikor a demokrácia szerintem még ennél is nagyobb bajban volt? Persze ezek csak az én érzéseim, gondolataim, véleményem. Valószínűleg sok mindenben nincsen igazam, de annyira még demokráciában élünk, hogy azt gondolhatok, amit akarok, még ha nem is mondhatom ki azt, amit gondolok.
De evezzünk vidámabb vizekre! :-) Két dolog ihlette ezt a posztot: az egyik Grafit egyik rajza: http://index.hu/napirajz/2014/10/24/kik_ezek/ a másik pedig a tüntetők azon csoportja, akik monitorokat dobáltak a Fidesz-székházra. Elképzeltem egy szurkolói kemény magot, akik az informatika világában vannak otthon. Lehetne a nevük Infohools vagy Infoultras, IT Crew, Internet Firm, The Geeks. A zászlójuk lehetne egy ultra, aki monitort dob egy másikra, két keresztbe tett klaviatúra felett egy monitor. Szurkolói drapériáikon a feliratok lehetnének bináris kódokkal, szerepelhetne rajta a Free Wi-fi!, a szurkolói pólókon különféle programozási nyelveken lennének a feliratok, a tagok többek között nyomtatott áramköröket és az első számítógépük képét tetováltatnák magukra. Népszerű drog lenne a csoportban az LSD. Szurkolói rigmusaik lennének a: Buzi Bill Gates! Utálunk szar Explorer! Steve Jobbs a legnagyobb király! Ria-ria-Memória! Aki nem ugrál, az hotspot-ot használ, hej-hej! Egyszerűen iwiw-esek vagytok! Hej-Hej! Természetesen gyakorta hajtanának végre hacker-támadásokat, bökdösnék ellenfeleiket a Facebook-on, trollkodnának más szurkolói oldalakon. Természetesen a legfontosabb összecsapás itt is a huśtawka lenne: öten öt ellen, de nemcsak ökölharcban kéne egymást legyűrni, hanem League of Legends-ben is. Ha van még ötletetek, írjátok meg! :-) És hogy milyen egy infoultra? Kb ilyen: http://index.hu/napirajz/2014/10/27/alku/
Megosztanék egy fontos állampolgári kezdeményezést is: https://www.facebook.com/pages/1-Milli%C3%B3an-Az%C3%A9rt-Hogy-Dobd-A-Sz%C3%A1mtech-Hullad%C3%A9kod-Egy-Fidesz-Sz%C3%A9kh%C3%A1zhoz/728209673893710?fref=ts
Másrészt: a tüntetés főszervezője egy többgenerációs szoci politikus és nekem egy szoci politikus sohasem lehet demokrata. Eddig nem is láttam erre ellenpéldát. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy olyat viszont már láttam, aki a Fidesz jelöltjénél jóval demokratikusabb volt, de az sem a jó jelölt volt, hanem a kisebbik rossz. Az is hozzátartozik a dologhoz, hogy mindig felmerül bennem a kérdés, hogy hol voltak ezek az emberek 2006-ban, amikor a demokrácia szerintem még ennél is nagyobb bajban volt? Persze ezek csak az én érzéseim, gondolataim, véleményem. Valószínűleg sok mindenben nincsen igazam, de annyira még demokráciában élünk, hogy azt gondolhatok, amit akarok, még ha nem is mondhatom ki azt, amit gondolok.
De evezzünk vidámabb vizekre! :-) Két dolog ihlette ezt a posztot: az egyik Grafit egyik rajza: http://index.hu/napirajz/2014/10/24/kik_ezek/ a másik pedig a tüntetők azon csoportja, akik monitorokat dobáltak a Fidesz-székházra. Elképzeltem egy szurkolói kemény magot, akik az informatika világában vannak otthon. Lehetne a nevük Infohools vagy Infoultras, IT Crew, Internet Firm, The Geeks. A zászlójuk lehetne egy ultra, aki monitort dob egy másikra, két keresztbe tett klaviatúra felett egy monitor. Szurkolói drapériáikon a feliratok lehetnének bináris kódokkal, szerepelhetne rajta a Free Wi-fi!, a szurkolói pólókon különféle programozási nyelveken lennének a feliratok, a tagok többek között nyomtatott áramköröket és az első számítógépük képét tetováltatnák magukra. Népszerű drog lenne a csoportban az LSD. Szurkolói rigmusaik lennének a: Buzi Bill Gates! Utálunk szar Explorer! Steve Jobbs a legnagyobb király! Ria-ria-Memória! Aki nem ugrál, az hotspot-ot használ, hej-hej! Egyszerűen iwiw-esek vagytok! Hej-Hej! Természetesen gyakorta hajtanának végre hacker-támadásokat, bökdösnék ellenfeleiket a Facebook-on, trollkodnának más szurkolói oldalakon. Természetesen a legfontosabb összecsapás itt is a huśtawka lenne: öten öt ellen, de nemcsak ökölharcban kéne egymást legyűrni, hanem League of Legends-ben is. Ha van még ötletetek, írjátok meg! :-) És hogy milyen egy infoultra? Kb ilyen: http://index.hu/napirajz/2014/10/27/alku/
Megosztanék egy fontos állampolgári kezdeményezést is: https://www.facebook.com/pages/1-Milli%C3%B3an-Az%C3%A9rt-Hogy-Dobd-A-Sz%C3%A1mtech-Hullad%C3%A9kod-Egy-Fidesz-Sz%C3%A9kh%C3%A1zhoz/728209673893710?fref=ts
2014. október 25., szombat
Divatdiktátorok
Minden ember foglalkozik valamennyire a külsejével, nem lehet ez másképp a diktátorok esetében sem.
Gyurcsánynak például fodrásza van, vagy Klára asszony vágja otthon ezt a papos frizurát?
Szálasi vajon milyen hajfixálót használt?
Vajon Hitler haj- és bajuszviselete divatot teremtett a 30-as évek Németországában? Van olyan ember, akinek ez jó állt, Adolfot is beleértve?:-)
Ha már bajusz: Lukaszenko bajszában benne van az egész szocializmus.
Ha már arcszőrzet: Ferenc József, Vilmos császár és Ho Shi Minh. Na, ők tuti, hogy trendet teremtettek.
Mao Ce-tung a szürke munkászubbonyában és az áramvonalas frizurájával?
Vajon Kadhafi ondoláltatott és melyik volt a kedvenc napszemüveg-márkája?
Sztálinnak és Ceausescu-nak, mint volt cipészsegédeknek fontos volt, hogy milyen lábbelit hordanak? Abból a cipőből többet adtak el, amivel Hruscsov verte az asztalt az ENSZ-ben?
Ha már lábbeli: Fidel Castro most már csak amerikai tornacipőket hord, mert a csizmát nem bírja a lába. Persze a márkajelzést gondosan leragasztják. Vajon neki és Che-nek, egy ügyvédnek és egy orvosnak miért volt fontos, hogy egyenruhában járjanak, és úgy nézzenek, ki, mint a szőrös vademberek, akik most jöttek a dzsungelből? Vajon hányszor mondták a fotósnak: még egyszer, mert nem szivarozom épp, vagy nem látható a képen a géppisztolyom?
És miért szeret minden diktátor egyenruhában parádézni?
Rákosi és Mussolini a kopaszságot vajon férfiasnak tekintette-e?
Khomeini ajatollah vajon gondolkozott azon reggelente: Ma melyik kendőmet is vegyem fel?
Kim Dzsongil és Jaruzelski: akinek ennyi hatalom van a kezében, az bármilyen szemüveget felvehet. Tisztára, mint Brick Top a Snatch-ből.
Kim Dzsongil vajon néha tarajba állította a felnyírt haját és Sex Pistols-t énekelt?
Vajon Kádárnak öltönyei tudatosan a dolgozó néphez való tartozást fejezték ki?
Brezsnyev kevésbé érezte magát fessnek, mert a Hős város és a Hős anya kitüntetést nem tűzhette a saját mellére?
Gorbacsovot vajon zavarta az anyajegye?
Ha már divat, akkor nők: mennyi pénz mehetett el Evita ruháira és Imelda Marcos több mint 3000 cipőjére?
Kíváncsi lennék a diktátorok borbélyainak visszaemlékezéseire is.
Végezetül álljon itt egy idézet a Tanúból: "Spongya rá! Ne mondjon semmit. Mi úgyis tudunk mindent. (...) Ezt a zakót például 1938-ban varrták. Angol szövet, 85%-os gyapjú. (...) A válla egy kicsit túl van tömve, de a reverje jó." (Házi Árpád, akiről Virág elvtársat mintázták, eredetileg szabó volt.)
Gyurcsánynak például fodrásza van, vagy Klára asszony vágja otthon ezt a papos frizurát?
Szálasi vajon milyen hajfixálót használt?
Vajon Hitler haj- és bajuszviselete divatot teremtett a 30-as évek Németországában? Van olyan ember, akinek ez jó állt, Adolfot is beleértve?:-)
Ha már bajusz: Lukaszenko bajszában benne van az egész szocializmus.
Ha már arcszőrzet: Ferenc József, Vilmos császár és Ho Shi Minh. Na, ők tuti, hogy trendet teremtettek.
Mao Ce-tung a szürke munkászubbonyában és az áramvonalas frizurájával?
Vajon Kadhafi ondoláltatott és melyik volt a kedvenc napszemüveg-márkája?
Sztálinnak és Ceausescu-nak, mint volt cipészsegédeknek fontos volt, hogy milyen lábbelit hordanak? Abból a cipőből többet adtak el, amivel Hruscsov verte az asztalt az ENSZ-ben?
Ha már lábbeli: Fidel Castro most már csak amerikai tornacipőket hord, mert a csizmát nem bírja a lába. Persze a márkajelzést gondosan leragasztják. Vajon neki és Che-nek, egy ügyvédnek és egy orvosnak miért volt fontos, hogy egyenruhában járjanak, és úgy nézzenek, ki, mint a szőrös vademberek, akik most jöttek a dzsungelből? Vajon hányszor mondták a fotósnak: még egyszer, mert nem szivarozom épp, vagy nem látható a képen a géppisztolyom?
És miért szeret minden diktátor egyenruhában parádézni?
Rákosi és Mussolini a kopaszságot vajon férfiasnak tekintette-e?
Khomeini ajatollah vajon gondolkozott azon reggelente: Ma melyik kendőmet is vegyem fel?
Kim Dzsongil és Jaruzelski: akinek ennyi hatalom van a kezében, az bármilyen szemüveget felvehet. Tisztára, mint Brick Top a Snatch-ből.
Kim Dzsongil vajon néha tarajba állította a felnyírt haját és Sex Pistols-t énekelt?
Vajon Kádárnak öltönyei tudatosan a dolgozó néphez való tartozást fejezték ki?
Brezsnyev kevésbé érezte magát fessnek, mert a Hős város és a Hős anya kitüntetést nem tűzhette a saját mellére?
Gorbacsovot vajon zavarta az anyajegye?
Ha már divat, akkor nők: mennyi pénz mehetett el Evita ruháira és Imelda Marcos több mint 3000 cipőjére?
Kíváncsi lennék a diktátorok borbélyainak visszaemlékezéseire is.
Végezetül álljon itt egy idézet a Tanúból: "Spongya rá! Ne mondjon semmit. Mi úgyis tudunk mindent. (...) Ezt a zakót például 1938-ban varrták. Angol szövet, 85%-os gyapjú. (...) A válla egy kicsit túl van tömve, de a reverje jó." (Házi Árpád, akiről Virág elvtársat mintázták, eredetileg szabó volt.)
2014. október 22., szerda
2014. október 21., kedd
2014. október 19., vasárnap
2014. október 18., szombat
Könyvespolc 4.
Bárhol laktam eddig, szükségét éreztem, hogy legalább egy polcnyi könyv legyen a szobámban. Ez általában 30-40 körüli könyvet jelentett, a kedvenceimet, és amiket a közeli jövőben el akartam olvasni. Eljátszottam a gondolattal, hogy ha csak egy könyvespolcom lenne, mit raknék fel rá. Végül is 50 könyv lett belőle. Maradhat? :-)
Paul Auster: New York-trilógia
Igazából minden Auster zseniális, de valahogy úgy érzem, hogy ha Auster, akkor New York-trilógia. Ez volt az a könyve, amivel ismert lett és szerintem a legjelentősebb alkotása is.
Gabriel Garcia Márquez: Szerelem a kolera idején
Annyira elvarázsol ez a könyv, hogy már háromszor olvastam, de még mindig nem tudom megjegyezni, hogy hívják a három főszereplőt. :-)
Álvaro Mutis: Maqroll, az Árbocmester nekibuzdulásai és hányattatásai I-II.
Márquez haverjának kisregényei az Árbocmesterről, aki bejárja mind a hat világot, nekibuzdulva belekezd vállalkozásokba, amik nem sikerülnek, közben pedig csodálatos Nők szerelmét nyeri el. Bár a történetek sohasem érnek jó véget, nagyon jó hangulata van a könyveknek és bár minden pusztulásra van ítéltetve, Maqroll folyamatos újrakezdése mély életszeretetről tanúskodik.
Mario Vargas Llosa: A látványcivilizáció
Egy nagyon jól megírt könyv a mai civilizációról, ahol csak a látvány és a szórakozás számít. Kötelező darab mindenkinek!
Julio Cortázar: Sántaiskola
Erre a könyvre vadásztam a legtöbb ideig. Czarnától kaptam meg valamelyik születésnapomra. Posztmodern, formabontó és mégis nagyon szórakoztató.
Neil Gaiman: Anansi boys
A harmadik zseni. Minden Gaiman-t érdemes elolvasni, nekem az Anansi teljesen szubjektív okok miatt a kedvencem: olyan fajta játékosság és humor van benne, amit a legjobban szeretek.
James Joyce: Ulysses
Tudom, hogy elég sznob dolog kitenni a könyvespolcra az Ulysses-t, de engem tényleg szórakoztatott.
Sue Townsend: Adrian Mole újabb kínszenvedései
Kamaszkorom egyik kedvenc regénye.
Robert Merle: Utolsó nyár Primerollban
Merle az egyik kedvenc íróm és ez az egyetlen magyarul megjelent műve, amit még nem olvastam.
Eric-Emmanuel Scmitt: Ibrahim úr és a Korán virágai
Egy nagyon könnyed kisregény nagyon komoly dolgokról.
Boris Vian: Tajtékos napok
Bár ezt a Viant tudom a legnehezebben olvasni, mégis ezt tenném ki, talán mert kötődik Kerekperecevővel való kapcsolatomhoz.
Martin Walser: Szökőkút
Egy remek regény a gyermekkorról a hitleri Németország idején, olyan briliáns mondatokkal, mint: "Az ilyen bezzeg él, Schiller meg halott!"
Erlend Loe: Doppler, az utak királya
Vicces és antiszociális. Nem ilyen vagyok kicsit én is? :-)
Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kilépett az ajtón és eltűnt
Az egyik legszórakoztatóbb regény a 20. századról, amit valaha olvastam.
Andrus Kivirähk: Ördöngös idők
Egy varázslatokkal teli kis észt falu novemberi regéje.
Jaume Cabré: A Pamano zúgása
A legtökéletesebb könyv, amit valaha olvastam.
Alessandro Baricco: Háromszor hajnalban
Baricco a legtömörebb szépirodalom, kiváncsian várom, mit hoz ez a könyv?
Umberto Eco: Bábeli beszélgetés - Minimálnapló
Eco egy nagy bohóc is. Ebből a könyvből ez ki is derül.
Javier Zanetti: A kapitány.
A Kapitány életrajzának ott a helye a polcomon. Egy valódi példakép.
Nikosz Kazantzakisz: Zorbász, a görög
Az ID és a Szuperego harcának legjobb irodalmi ábrázolása sok tánccal és humorral. Férfiirodalom.
Bohumil Hrabal: Őfelsége pincére voltam
Hrabal könyvei gyöngyök a mélyben, nekem az Őfelsége a személyes kedvencem. Ez is teljesen szubjektív választás, nem jobb és nem rosszabb az életmű más darabjainál.
Milan Kundera: A nevetés és felejtés könyve
Ahogy a címe is mutatja, ez az egyik legmulatságosabb Kundera, talán ezért is szeretem ezt a legjobban.
Patrik Ouředník: Europeána
A 20. század történetének egyik legérdekesebb és legszórakoztatóbb összefoglalása.
Paweł Huelle: Mercedes-Benz
Egy Hrabal-tribute vezetésről, nőkről, motorokról, Gdańskról. Minden mazsolának ajánlott.
Witold Gombrowicz: Ferdydurke
Egy harmincéves fickó nem tudja, mihez kezdjen az életével, nem érzi magát elég felnőttnek. Ismerős, nem? ?:-)
Ignacy Karpowicz: Égiek és földiek
Az egyik legpimaszabb könyv, amit valaha olvastam.
Sławomir Mrożek: Hazatérésem naplója
Mrożek, Krakkó. Kell ennél több?
Andrzej Stasiuk: Útban Badadagba
A melankolikus Kelet-Közép Európa beutazása széltében hosszában. A stasiuk-i életmű eddigi csúcsa.
Olga Tokarczuk: Bieguni
Tokarczuk az egyik legjobb lengyel író, akit eddig olvastam. De biztos, hogy a leggyönyörűbb szemű. Kíváncsian várom ezt a regényét, amiért Nike-t is kapott.
Aszlányi Károly: Kalandos vakáció
Vannak olyan regények, amik az embert az élete végéig elkísérik. Ez az ifjúsági regény is az. Már számtalanszor olvastam, de még mindig szétröhögöm magam rajta.
Bayer Zsolt: Tündértemető
Remek novellák, utazások, érzékeny tájleírások.
Békés Pál: Bélyeggyűjtemény
Nevettető és elgondolkoztató kurta kis történetek.
Borbély Szilárd: Halotti pompa
Borbély Szilárd tanított is engem, egy helyen is születtünk, még mindig nagyon sajnálom, hogy meghalt. Neki még azt is meg tudtam bocsájtani, hogy liberális volt. :-) Ez a kötete is elég megrázó.
Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk változat
Bár már egyre jobban szeretem azokat a könyveket, amiknek története is van, azért időről-időre egy kis posztmodern még rám fér. Már csak az olvasási módok váltogatása miatt is.
Faludy György: Villon-átköltések
Kamaszkoromtól elkísért ez a kötet is. Gyurka bácsi mindig is a kedvenc embereim és költőim közé tartozott is tartozik, a Ballada a Senki fiáról-érzés pedig valószínűleg kicsit mindig bennem lesz.
Fehér Béla: Alszik a doki Betlehemben
Vitriolosan vicces regény a rendszerváltásról.
Garaczi László: Mintha élnél
Kallódó értelmiségi-palánták gyönyörű mondatai. Ezek aztán viccelnek.
Háy János: Xanadu, Völgyhíd
Háy Jánosnak a prózája is legalább olyan szép, mint a könyvei borítói.
Kiss Gy. Csaba: Ariadné avagy bolyongások könyve
Remek útleírások. Baedeker Európához.
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél
Esti Kornél én vagyok.
Orbán János Dénes: Tragédiák és cipők
Az egyik legjobb és legpimaszabb fiatal író.
Pintér Béla: Drámák
Pintér Béla darabjaiból szinte mindent megtudhatunk magunkról és a világról körülöttünk.
Rejtő Jenő: Vanek úr Párizsban
A rejtői életmű egyik csúcspontja. Rejtőt pedig már csak a mentális egészségünk miatt is olvasni kell! :-)
Szerb Antal: Utas és holdvilág
Két-három évente elolvasom. Nagyon szeretem ennek a regénynek a hangulatát, amihez még hozzájárulnak az olaszországi városleírások is. Némely szereplő is nagyon közel áll hozzám.
Temesi Ferenc: A szív böjtje
Temesi az egyik legnagyobb játékosa a magyar nyelvnek. Ez a játszadozás a szavakkal már néha-néha sok is, de érdemes őt is olvasni.
Zilahy Péter: Az utolsó ablakzsiráf
Ha valaha írok egy regényt, akaratlanul is hasonlítani fog erre.
Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
Ez még egy olyan regény, amit már többször olvastam, minden alkalommal lenyűgözött, de fogalmam sincsen, miről is szól igazából. :-)
Wladimir Kaminer: Multikulti
Egy nagyon szórakoztató kis lektűr a berlini emigránsok életéről Mióta megszerettem a Rotfrontot, azóta még jobban szeretem ezt a könyvet is.
Dai Sijie: Balzac és a kis kínai varrólány
Egy nagyon bájos kis szerelmi történet egy nem éppen bájos történelmi időszakból. Szeretem ezt a könyvet, néha a szemeimmel meg is simogatom.
Salman Rushdie: Harún és a Mesék Tengere
A kedvenc könyvem és mesém. Ráadásul dedikáltattam is, szóval maga a kötet is értékes számomra.
Paul Auster: New York-trilógia
Igazából minden Auster zseniális, de valahogy úgy érzem, hogy ha Auster, akkor New York-trilógia. Ez volt az a könyve, amivel ismert lett és szerintem a legjelentősebb alkotása is.
Gabriel Garcia Márquez: Szerelem a kolera idején
Annyira elvarázsol ez a könyv, hogy már háromszor olvastam, de még mindig nem tudom megjegyezni, hogy hívják a három főszereplőt. :-)
Álvaro Mutis: Maqroll, az Árbocmester nekibuzdulásai és hányattatásai I-II.
Márquez haverjának kisregényei az Árbocmesterről, aki bejárja mind a hat világot, nekibuzdulva belekezd vállalkozásokba, amik nem sikerülnek, közben pedig csodálatos Nők szerelmét nyeri el. Bár a történetek sohasem érnek jó véget, nagyon jó hangulata van a könyveknek és bár minden pusztulásra van ítéltetve, Maqroll folyamatos újrakezdése mély életszeretetről tanúskodik.
Mario Vargas Llosa: A látványcivilizáció
Egy nagyon jól megírt könyv a mai civilizációról, ahol csak a látvány és a szórakozás számít. Kötelező darab mindenkinek!
Julio Cortázar: Sántaiskola
Erre a könyvre vadásztam a legtöbb ideig. Czarnától kaptam meg valamelyik születésnapomra. Posztmodern, formabontó és mégis nagyon szórakoztató.
Neil Gaiman: Anansi boys
A harmadik zseni. Minden Gaiman-t érdemes elolvasni, nekem az Anansi teljesen szubjektív okok miatt a kedvencem: olyan fajta játékosság és humor van benne, amit a legjobban szeretek.
James Joyce: Ulysses
Tudom, hogy elég sznob dolog kitenni a könyvespolcra az Ulysses-t, de engem tényleg szórakoztatott.
Sue Townsend: Adrian Mole újabb kínszenvedései
Kamaszkorom egyik kedvenc regénye.
Robert Merle: Utolsó nyár Primerollban
Merle az egyik kedvenc íróm és ez az egyetlen magyarul megjelent műve, amit még nem olvastam.
Eric-Emmanuel Scmitt: Ibrahim úr és a Korán virágai
Egy nagyon könnyed kisregény nagyon komoly dolgokról.
Boris Vian: Tajtékos napok
Bár ezt a Viant tudom a legnehezebben olvasni, mégis ezt tenném ki, talán mert kötődik Kerekperecevővel való kapcsolatomhoz.
Martin Walser: Szökőkút
Egy remek regény a gyermekkorról a hitleri Németország idején, olyan briliáns mondatokkal, mint: "Az ilyen bezzeg él, Schiller meg halott!"
Erlend Loe: Doppler, az utak királya
Vicces és antiszociális. Nem ilyen vagyok kicsit én is? :-)
Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kilépett az ajtón és eltűnt
Az egyik legszórakoztatóbb regény a 20. századról, amit valaha olvastam.
Andrus Kivirähk: Ördöngös idők
Egy varázslatokkal teli kis észt falu novemberi regéje.
Jaume Cabré: A Pamano zúgása
A legtökéletesebb könyv, amit valaha olvastam.
Alessandro Baricco: Háromszor hajnalban
Baricco a legtömörebb szépirodalom, kiváncsian várom, mit hoz ez a könyv?
Umberto Eco: Bábeli beszélgetés - Minimálnapló
Eco egy nagy bohóc is. Ebből a könyvből ez ki is derül.
Javier Zanetti: A kapitány.
A Kapitány életrajzának ott a helye a polcomon. Egy valódi példakép.
Nikosz Kazantzakisz: Zorbász, a görög
Az ID és a Szuperego harcának legjobb irodalmi ábrázolása sok tánccal és humorral. Férfiirodalom.
Bohumil Hrabal: Őfelsége pincére voltam
Hrabal könyvei gyöngyök a mélyben, nekem az Őfelsége a személyes kedvencem. Ez is teljesen szubjektív választás, nem jobb és nem rosszabb az életmű más darabjainál.
Milan Kundera: A nevetés és felejtés könyve
Ahogy a címe is mutatja, ez az egyik legmulatságosabb Kundera, talán ezért is szeretem ezt a legjobban.
Patrik Ouředník: Europeána
A 20. század történetének egyik legérdekesebb és legszórakoztatóbb összefoglalása.
Paweł Huelle: Mercedes-Benz
Egy Hrabal-tribute vezetésről, nőkről, motorokról, Gdańskról. Minden mazsolának ajánlott.
Witold Gombrowicz: Ferdydurke
Egy harmincéves fickó nem tudja, mihez kezdjen az életével, nem érzi magát elég felnőttnek. Ismerős, nem? ?:-)
Ignacy Karpowicz: Égiek és földiek
Az egyik legpimaszabb könyv, amit valaha olvastam.
Sławomir Mrożek: Hazatérésem naplója
Mrożek, Krakkó. Kell ennél több?
Andrzej Stasiuk: Útban Badadagba
A melankolikus Kelet-Közép Európa beutazása széltében hosszában. A stasiuk-i életmű eddigi csúcsa.
Olga Tokarczuk: Bieguni
Tokarczuk az egyik legjobb lengyel író, akit eddig olvastam. De biztos, hogy a leggyönyörűbb szemű. Kíváncsian várom ezt a regényét, amiért Nike-t is kapott.
Aszlányi Károly: Kalandos vakáció
Vannak olyan regények, amik az embert az élete végéig elkísérik. Ez az ifjúsági regény is az. Már számtalanszor olvastam, de még mindig szétröhögöm magam rajta.
Bayer Zsolt: Tündértemető
Remek novellák, utazások, érzékeny tájleírások.
Békés Pál: Bélyeggyűjtemény
Nevettető és elgondolkoztató kurta kis történetek.
Borbély Szilárd: Halotti pompa
Borbély Szilárd tanított is engem, egy helyen is születtünk, még mindig nagyon sajnálom, hogy meghalt. Neki még azt is meg tudtam bocsájtani, hogy liberális volt. :-) Ez a kötete is elég megrázó.
Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk változat
Bár már egyre jobban szeretem azokat a könyveket, amiknek története is van, azért időről-időre egy kis posztmodern még rám fér. Már csak az olvasási módok váltogatása miatt is.
Faludy György: Villon-átköltések
Kamaszkoromtól elkísért ez a kötet is. Gyurka bácsi mindig is a kedvenc embereim és költőim közé tartozott is tartozik, a Ballada a Senki fiáról-érzés pedig valószínűleg kicsit mindig bennem lesz.
Fehér Béla: Alszik a doki Betlehemben
Vitriolosan vicces regény a rendszerváltásról.
Garaczi László: Mintha élnél
Kallódó értelmiségi-palánták gyönyörű mondatai. Ezek aztán viccelnek.
Háy János: Xanadu, Völgyhíd
Háy Jánosnak a prózája is legalább olyan szép, mint a könyvei borítói.
Kiss Gy. Csaba: Ariadné avagy bolyongások könyve
Remek útleírások. Baedeker Európához.
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél
Esti Kornél én vagyok.
Orbán János Dénes: Tragédiák és cipők
Az egyik legjobb és legpimaszabb fiatal író.
Pintér Béla: Drámák
Pintér Béla darabjaiból szinte mindent megtudhatunk magunkról és a világról körülöttünk.
Rejtő Jenő: Vanek úr Párizsban
A rejtői életmű egyik csúcspontja. Rejtőt pedig már csak a mentális egészségünk miatt is olvasni kell! :-)
Szerb Antal: Utas és holdvilág
Két-három évente elolvasom. Nagyon szeretem ennek a regénynek a hangulatát, amihez még hozzájárulnak az olaszországi városleírások is. Némely szereplő is nagyon közel áll hozzám.
Temesi Ferenc: A szív böjtje
Temesi az egyik legnagyobb játékosa a magyar nyelvnek. Ez a játszadozás a szavakkal már néha-néha sok is, de érdemes őt is olvasni.
Zilahy Péter: Az utolsó ablakzsiráf
Ha valaha írok egy regényt, akaratlanul is hasonlítani fog erre.
Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
Ez még egy olyan regény, amit már többször olvastam, minden alkalommal lenyűgözött, de fogalmam sincsen, miről is szól igazából. :-)
Wladimir Kaminer: Multikulti
Egy nagyon szórakoztató kis lektűr a berlini emigránsok életéről Mióta megszerettem a Rotfrontot, azóta még jobban szeretem ezt a könyvet is.
Dai Sijie: Balzac és a kis kínai varrólány
Egy nagyon bájos kis szerelmi történet egy nem éppen bájos történelmi időszakból. Szeretem ezt a könyvet, néha a szemeimmel meg is simogatom.
Salman Rushdie: Harún és a Mesék Tengere
A kedvenc könyvem és mesém. Ráadásul dedikáltattam is, szóval maga a kötet is értékes számomra.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)