Azért jó, hogy az ember lengyel szakos, mert egy szigorlatot jobban tud élvezni, mint egy spanyolországi nyaralást{ bár nem nyilvánvaló, hogy ez most melyiket minősíti}.
Ma írtam meg a lengyel nyelvészeti szigorlat írásbeli részét. Charakterystika systemu polskich samogłosek{ már ha ez mond valakinek valamit} (melyik esterházy visszatérő eleme az előbbi mondat? talán a hanh-hanh grófnőé.).
Ott volt az összes csoporttársam, akiket nagyon szeretek, sőt még Megyacsiga is, aki épp etalonvizsgát írt. Családias környezet, nevetés, vidámság. Ja, és az írásbeli is sikerült. Szerintem.
Utána megnéztem Madör albérletét és Kadriék lakását. Mind a 2 nagyon fasza.
Megint annyit nevettem, hogy megfájdult a járomcsontom.
Szép az élet.
2008. augusztus 27., szerda
2008. augusztus 26., kedd
Ami még kimaradt III.
A magyar és a lengyel gazdák együtt szerveznek blokádot. Mehettem volna oda tolmácsnak, csak hát holnap szigorlatozom.
Apámnak van egy unokatestvée, aki mindenkinek beszólt. Apámnak is úgy kezdte: Jánoskám, de meghíztál!
Meg kell mondanom, nagyon szimpatikus volt.
Apámnak van egy unokatestvée, aki mindenkinek beszólt. Apámnak is úgy kezdte: Jánoskám, de meghíztál!
Meg kell mondanom, nagyon szimpatikus volt.
25+25=50
Hétfőn{ 25-én} lettem 25 éves. Nem mintha nagy feneket kerítenék neki. A születésnapok és a szilveszterek sohasem érdekeltek.
Egy igazán felejthetetlen születésnapom volt: amikor kirúgtak pszichóról. Az pont a 21-re esett. Aznap egyébként még egy ennél is szörnyűbb dolog is történt: a komcsik elhatározták, hogy egy skizofrén bünözőből miniszterelnököt csinálnak.
Az ötvenes, ami a címben szerepelt, azt jelzi, hogy ez az ötvenedik bejegyzés.
Kerekperecevő által érzett szeretetem hívta életre ezt a blogot, hogyha én olvashatom az övét, ő is olvashassa az enyémet. Ez a szeretet azóta átalakult, de megmaradt, és szeretném, ha továbbra is olvasná ezt.
Szeretnék még egyszer Krakkóban kávézni egyet vele{ igérem nem gyújtok rá} és persze még egyet táncolni vele.
Még 2 dolog a számára:
-Ez a Hét is gyorsan elment - mondta Hófehérke, és felhúzta a bugyiját{ na jó, nem egy megy a csiga, de talán a humor szikrája benne van}
-Ma ettem szalonnát hagymával;-) Legalább olyan jó volt, mint a boczek.
Egy igazán felejthetetlen születésnapom volt: amikor kirúgtak pszichóról. Az pont a 21-re esett. Aznap egyébként még egy ennél is szörnyűbb dolog is történt: a komcsik elhatározták, hogy egy skizofrén bünözőből miniszterelnököt csinálnak.
Az ötvenes, ami a címben szerepelt, azt jelzi, hogy ez az ötvenedik bejegyzés.
Kerekperecevő által érzett szeretetem hívta életre ezt a blogot, hogyha én olvashatom az övét, ő is olvashassa az enyémet. Ez a szeretet azóta átalakult, de megmaradt, és szeretném, ha továbbra is olvasná ezt.
Szeretnék még egyszer Krakkóban kávézni egyet vele{ igérem nem gyújtok rá} és persze még egyet táncolni vele.
Még 2 dolog a számára:
-Ez a Hét is gyorsan elment - mondta Hófehérke, és felhúzta a bugyiját{ na jó, nem egy megy a csiga, de talán a humor szikrája benne van}
-Ma ettem szalonnát hagymával;-) Legalább olyan jó volt, mint a boczek.
A hétvége
Pénteken este találkoztam az ikertestvéreimmel, akik Krakkóban is meglátogattak.Közösen elmeséltük egymásnak nyaralásélményeinket, aztán átmentünk a Rock Innbe, ahol lecsúszott még egy sör. Időközben találkoztunk Kicsispuddal, akitől a Nyíregyre vonatkozó legszebb mondatot hallottam: NEM TUDOK ELEGET PANASZKODNI.
Szombaton egész nap pihentem, és azon gondolkodtam, hogy milyen menő már, ha valakinek w-vel kezdődik a neve, meg hogy fel kéne tenni az iwiw-re egy képet: Spanokkal a Bázisban címmel. Este megint egy kis iszogatás.
Vasárnap reggel levittem a kutyát, és közben azon gondolkodtam, vajon miért nem gyakori kutyanév a: Gyárlátogatás. Aztán meglátogattuk apám rokonait, akiket még soha az életben nem láttam, volt olyan, akit még ő sem. A Zemplénben laknak, ami a Bereg mellett Magyarország legfájdalmasabban gyönyörű tája. És a legkilátástalanabb is. Stasiuk-i táj. Rokonaimra ez eléggé rányomta a bélyegét, van köztük, aki nagyon nagy szegénységben tengeti életét, de mindegyikükben nagy adag fásultság volt és a pozitív jövőkép teljes hiánya.
Összeségében: nagyon jó és nagyon szánalomraméltó emberek voltak.
Ja, és kimentünk még a temetőbe is: elég szar érzés, ha az ember a saját nevét egy sírkövön pillantja meg.
Szombaton egész nap pihentem, és azon gondolkodtam, hogy milyen menő már, ha valakinek w-vel kezdődik a neve, meg hogy fel kéne tenni az iwiw-re egy képet: Spanokkal a Bázisban címmel. Este megint egy kis iszogatás.
Vasárnap reggel levittem a kutyát, és közben azon gondolkodtam, vajon miért nem gyakori kutyanév a: Gyárlátogatás. Aztán meglátogattuk apám rokonait, akiket még soha az életben nem láttam, volt olyan, akit még ő sem. A Zemplénben laknak, ami a Bereg mellett Magyarország legfájdalmasabban gyönyörű tája. És a legkilátástalanabb is. Stasiuk-i táj. Rokonaimra ez eléggé rányomta a bélyegét, van köztük, aki nagyon nagy szegénységben tengeti életét, de mindegyikükben nagy adag fásultság volt és a pozitív jövőkép teljes hiánya.
Összeségében: nagyon jó és nagyon szánalomraméltó emberek voltak.
Ja, és kimentünk még a temetőbe is: elég szar érzés, ha az ember a saját nevét egy sírkövön pillantja meg.
2008. augusztus 23., szombat
2008. augusztus 22., péntek
Ojczyzno moja
Hát igen, századszor is a városok királya: Krakkó. Nem tudom, mit is írhatnék még, már mindent megírtam magam előtt. Nincs talán olyan érzés, élmény, benyomás és hangulat, amit ne jegyeztem volna be ide. Tanulmányaim jövője és Kerekperecevő mellett erre a lengyel városra gondolok a legtöbbet. Persze azért mert ott boldog voltam. Mi a garancia arra, hogy ha visszamegyek, akkor boldog leszek? Semmi. De eddig még nem találtam más várost, amelyben nagyobb eshetőségét látnám a boldogságnak. Ha Krakkóban élhetnék, magyarul írhatnék és beszélhetnék, lenne nálam boldogabb ember? Nem hiszem. Ez az álom megér még egy-két misét.;-)
Ha valóra válik, látogassatok meg néha, rendben?
Ha valóra válik, látogassatok meg néha, rendben?
Hétfő
Eddig még nem írtam róla, de a hétfői napom nagyon jó volt. Rengeteget nevettem először Klárikuval és Czarnaval, később Madörrel, Kadrival és Kaktusszal. Köszönöm mindenkinek, aki jó kedvre derített. Este meg ittam egy sört Bohóval. Ja, és beszélgettem Skype-on Kerekperecevővel. Édes kis semmiségekről ugyan, de az is jól esett. Szeretlek benneteket! Különféle módon és fokon az igaz, de mind a szívemhez nőttetek.
Albérletkeresés
Minden főbérlő idióta. Valószínűleg főbérlő-státuszba kerülésük tehet róla. De most nem erről lesz szó.
Az még hagyján, hogy szinte minden albérletet 2 csendes, nem dohányzó diáklánynak akarnak kiadni, akik lehetőleg hétvégente hazajárnak. Ezt már megszoktam. Viszont vannak azért még dolgok, amikre én is felkapom a fejem:
- Mátészalkán, egyetemekhez közel albérlet kiadó.
- nyugdíjas néni mellett lakhatnék
- legyek leinformálható
- fullra berendezett lakás
- legyek józan életű is
- egyenes arányosság: ha egy fő 25 ezer akkor 2 fő 16 ezer/fő{ egy szoba ára}
- A főbérlőm lehetne egy kedves 50-es nyugdíjas hölgy
- A kedvencem: legyek füst mentes
- lakás 10 után kiadó{ milyen 10?}
Az még hagyján, hogy szinte minden albérletet 2 csendes, nem dohányzó diáklánynak akarnak kiadni, akik lehetőleg hétvégente hazajárnak. Ezt már megszoktam. Viszont vannak azért még dolgok, amikre én is felkapom a fejem:
- Mátészalkán, egyetemekhez közel albérlet kiadó.
- nyugdíjas néni mellett lakhatnék
- legyek leinformálható
- fullra berendezett lakás
- legyek józan életű is
- egyenes arányosság: ha egy fő 25 ezer akkor 2 fő 16 ezer/fő{ egy szoba ára}
- A főbérlőm lehetne egy kedves 50-es nyugdíjas hölgy
- A kedvencem: legyek füst mentes
- lakás 10 után kiadó{ milyen 10?}
2008. augusztus 18., hétfő
Pont ilyen albérletet akarok
Debrecen, Cora mellett 1000nm-es telken, 250nm-es nagyon rendezett telephely ipari árammal, szoc.helységgel{?},2 db irodával, parkolóval, hűtőkamrákkal kiadó. Ár: 300 E Ft. Érd: 30/310-1094
2008. augusztus 17., vasárnap
Brakuję mi się
Ha el akarsz menni valahonnan, az azt jelenti, hogy ott nem vagy boldog. Ezt a már-már banális igazságot a Létben olvastam minap.
No, de térjünk a tárgyra:
Hiányzik:
- Krakkó
- Megyacsiga:Nem iszunk egy sört Adamczyk után?
- Kadri: Vettem ma egy új cipőt.
- Dulihugi:Mennyire ronda ez a { kívánt rész behelyetesítendő}.
- A kerekperecet evő lány látványa a folyosón.
- Tinódi: Na, mindegy{ igazából ez nem hiányzik, csak hogy teljes legyen a lista}
- Kiakadtam: Én majdnem sírtam.
-Állandó jellegű tettestársa: Igazad van Szaszi.
-Martin és Kócos{ aki egyébként nem is kócos, csak így került fel a blogra}
Hiányzik a rózsaszín bicikli látványa, amikor kimegyek cigizni.
A Wprost, a GW.
A Tymbark és a Wawel.
A Rynek és Kazimierz.
Hiányzik Toruń.
A piernik és a Kopernikusz-ház.
A Visztula és az UMK.
A gótikus belváros.
No, de térjünk a tárgyra:
Hiányzik:
- Krakkó
- Megyacsiga:Nem iszunk egy sört Adamczyk után?
- Kadri: Vettem ma egy új cipőt.
- Dulihugi:Mennyire ronda ez a { kívánt rész behelyetesítendő}.
- A kerekperecet evő lány látványa a folyosón.
- Tinódi: Na, mindegy{ igazából ez nem hiányzik, csak hogy teljes legyen a lista}
- Kiakadtam: Én majdnem sírtam.
-Állandó jellegű tettestársa: Igazad van Szaszi.
-Martin és Kócos{ aki egyébként nem is kócos, csak így került fel a blogra}
Hiányzik a rózsaszín bicikli látványa, amikor kimegyek cigizni.
A Wprost, a GW.
A Tymbark és a Wawel.
A Rynek és Kazimierz.
Hiányzik Toruń.
A piernik és a Kopernikusz-ház.
A Visztula és az UMK.
A gótikus belváros.
Tövisek
"Egy kopott üveggolyó vagyok, aki a sok játéktól elvesztette csillogását, megunt játék lett, kész arra, hogy kisfiúk lyukas zsebéből kipottyanjon, elguruljon, leessen egy csatornanyíláson, és soha senki meg ne találja."
Ez a legszomorúbb és a leggyönyörűbb mondat, amit az utóbbi időben olvastam. Tényleg. Talán minden művészet szenvedésből születik?{ Azért ne higyjünk vérbajosoknak minden fenntartás nélkül. "Süldő lányok, Nietzsche-vel a szatyorban, ezek aztán nem viccelnek."}
A Wapencia, azóta törölt 10 pontjában olyan dolgokat írtam le, amiket nem lett volna szabad. Bár mint minden blog, ez is a személyeségre törekszik, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy ez alapvetően egy közösségnek van szánva. Na jó, legyünk őszinték: ez a blog egy embernek van szánva. Így pont ezt az egy embert nem kéne a legfájóbb pontján megszúrni. Még egyszer bocsánat.
Végezetül még 2 dolog: Anyám megint költözni akar. Igazából mindig költözni akar. De úgy néz ki, hogy erre még 2 évet várni kell.: -Két év. Azt még kibírom. Kibírtam apáddal 30 évet, ez a 2 már csekélység lesz!
Apámnak van egy olyan rögeszméje, hogy estére lennie kell a lakásban kenyérnek. Kiderült, hogy miért: ha valami a torkunkon akad az éj folyamán, legyen ami leviszi.
Azért mi sem vagyunk tiszta fialás.
Ja, és azt nem tudom, hogy szép vagyok-e vagy rusnya, de az biztos hogy, bazi okos és falábú.;-)
Legtöbbször pedig átlag alatti vagy feletti.
Ez a legszomorúbb és a leggyönyörűbb mondat, amit az utóbbi időben olvastam. Tényleg. Talán minden művészet szenvedésből születik?{ Azért ne higyjünk vérbajosoknak minden fenntartás nélkül. "Süldő lányok, Nietzsche-vel a szatyorban, ezek aztán nem viccelnek."}
A Wapencia, azóta törölt 10 pontjában olyan dolgokat írtam le, amiket nem lett volna szabad. Bár mint minden blog, ez is a személyeségre törekszik, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy ez alapvetően egy közösségnek van szánva. Na jó, legyünk őszinték: ez a blog egy embernek van szánva. Így pont ezt az egy embert nem kéne a legfájóbb pontján megszúrni. Még egyszer bocsánat.
Végezetül még 2 dolog: Anyám megint költözni akar. Igazából mindig költözni akar. De úgy néz ki, hogy erre még 2 évet várni kell.: -Két év. Azt még kibírom. Kibírtam apáddal 30 évet, ez a 2 már csekélység lesz!
Apámnak van egy olyan rögeszméje, hogy estére lennie kell a lakásban kenyérnek. Kiderült, hogy miért: ha valami a torkunkon akad az éj folyamán, legyen ami leviszi.
Azért mi sem vagyunk tiszta fialás.
Ja, és azt nem tudom, hogy szép vagyok-e vagy rusnya, de az biztos hogy, bazi okos és falábú.;-)
Legtöbbször pedig átlag alatti vagy feletti.
2008. augusztus 16., szombat
Retró
Először is szögezzük le, nem szeretem ezt a szót, de mint cím, egész jól tükrözi, a blogban foglaltakat.
Újra a Lét elviselhetetlen könnyűségét olvasom Kunderától. Valamikor a XXI. század elején olvashattam, talán már itt laktunk, és halálosan szerelmes voltam Bohóba{ férfiak=halak}.
Mindenesetre akkor azért kevesebbet értettem belőle, mint most. De menő volt, hogy ilyeneket olvasok. Akkoriban azért öntetszelgőbb barom voltam, meg talán jobban hittem az írástudókban. Örülök, hogy azt a maszkot, amelyhez ez az egész önvilágámítás vezetett volna, nem vettem fel.
Az én életemben is vannak visszatérő dolgok. Ezek nagy része nem igazán tölt el örömmel, ki is kéne törni ebből az ördögi körforgásból. Hát ez még a jövő zenéje. Győzelem vagy halál?
A másik retrospektív élményem a Segítség, felnőttem című film volt. Régen a kissráccal tudtam azonosulni, most már inkább Tom Hanks-szel.
Ja, és Montyka kibírhatatlanul büdös mostanság.
Újra a Lét elviselhetetlen könnyűségét olvasom Kunderától. Valamikor a XXI. század elején olvashattam, talán már itt laktunk, és halálosan szerelmes voltam Bohóba{ férfiak=halak}.
Mindenesetre akkor azért kevesebbet értettem belőle, mint most. De menő volt, hogy ilyeneket olvasok. Akkoriban azért öntetszelgőbb barom voltam, meg talán jobban hittem az írástudókban. Örülök, hogy azt a maszkot, amelyhez ez az egész önvilágámítás vezetett volna, nem vettem fel.
Az én életemben is vannak visszatérő dolgok. Ezek nagy része nem igazán tölt el örömmel, ki is kéne törni ebből az ördögi körforgásból. Hát ez még a jövő zenéje. Győzelem vagy halál?
A másik retrospektív élményem a Segítség, felnőttem című film volt. Régen a kissráccal tudtam azonosulni, most már inkább Tom Hanks-szel.
Ja, és Montyka kibírhatatlanul büdös mostanság.
2008. augusztus 14., csütörtök
Wapencia
No, most elmesélem, hogyan jutottam túl a berlini falon, és ott mit láttam.
Bár csak szerdán indult a gép, már kedden felmentem Pestre, hogy másnap reggel kényelmesen kiérhessek a reptérre. Rosszabikén albérletében aludtam, amelyet különféle jövő nélküli lények népesítenek be. Hát mit mondjak, elég fura volt ez nekem, aki nem szokott ilyen emberek{ sőt mostanában, úgy ahogy van, emberek} társaságához.
Szerdán vonattal kimentem Ferihegy 1-re, ahol egy taxisofőrtől megtudtam, hogy Ferihegy 2 tényleg Feruihegy 1 után következik. 6 és fél kilométerrel. Felpattantam egy 200-as buszra, ami el is vitt odáig. Becsekkoltam, az övemet is levettem a fémkeresőnél. Viszont az órámmal olyan simán átsétáltam, hogy meg se szólalt. A repülést nagyon élveztem, olyan voltam, mint egy gyerek. Még az is megfordult a fejemben, hogy milyen jó lenne pilótának lenni{ persze, ahhoz egy kicsit több fizikai ismeret kéne, mint ami nekem van}. Szóval nem leszek pilóta, mint ahogy Olaszországban légióskodó vizilabdás sem{másik eleve halálraítélt vágyam}.
Madridban leszálltam, ahol kiderült, hogy az a gép nem is indul, ami a foglalásomban volt, csak egy másik kb. 2 órával utána.
Végül is felszálltam a Madrid-Valencia járatra, amin én voltam az egyetlen nem spanyolajkú.
A gép felszállt és leszállt, mert kb. ennyi időbe telik repülővel az út. A csomagok kézhezvétele eléggé komikus volt, mert először jött egy pár, aztán nagy szünet, és amikor megint elkezdett jönni egy pár, a futószalag megállt. Ekkor lett az az érzésem, hogy Spanyolország az a hely, ahol csak úgy tűnik, hogy működnek a dolgok, de ez koránt sincs így.
Barátaim vártak a repülőtéren, elvittek magukhoz. A Calle de Hospitalon laknak, a Parque de la Culturá-val szemben, ahol jülönböző furcsa alakok lövik maguknak a szert, és ahová a környékbeliek járnak kutyát szaratni. És ahol bazira büdös van. 4 hónapig laktam a Piastban, de még az sem érhet eme szagok közelébe.
Jól elvoltunk, eszegettünk, iszogattunk. Felidéztük, hogy drága jó apám, azt mondta TESÓMNAK, amikor tudomást szerzett Atiról: - Tisztában van ez a fiú az igényeiddel? Hiszen neked 2 télikabátod van!{Anyám később megjegyezte: Honnan tudhatta apád, hogy Lillának hány kabátja van? Eddig még azt se tudta, hogy hanyadikos!)
Ja, és megtudtam, hogy Valenciaban 1 millióval több lakás van, mint amennyire szükség lenne. Folyamatosan építkeznek, mégis 4-5 év kell nekik, mire felhúznak egy házat.
Elkísértek a szállásomra, ami az Óvárosban volt. 8 ágyas szobában laktam, amit mindig változó összetételű, ad hoc neo-latin közösséggel osztottam meg. Végül is rendesek voltak, meg csak aludni és zuhanyozni jártam oda.
Csütörtökön kimentünk a Malva Rosa{ Mályvarózsa} nevű valenciai strandra. Hát ez is, mint minden Valenciában, egy kissé elcseszett. Szálloda talán nincs is, viszont van kórház, kikötő darukkal, meg bérházak. Nem fest valami fényesen. Viszont a hullámok egész jók, bele lehet vetni magadat{ Gyere a hullámra! Hülye vagy, élve is utállak! Rossz vicc, mi?:).
Este pedig elmentünk, ittunk egy-két sört, meg ettünk tapast. A spanyoloknál egyébként viszonylag olcsó a cigi, mégis mindig a másiktól kunyerálnak, ráadásul nincsenek hamutálak, nehogy ellopják őket. Ja, és cigit csak dohányboltokban és bárokban{ automatából} lehet venni.
Pénteken úgy volt, hogy elmegyünk Barcelonaba, de a Haguar akuja lemerült, ezért eme tervünk kútba esett. Helyette megnéztük délelőtt a Mestallat. Csak úgy be lehetett sétálni, mert nyitva volt egy ajtó, a kutya se figyelt ránk. Végigjártuk az egész stadiont, még a közvetítőfülkékbe is bementünk. Mit mondjak, mindenki tudja, hogy mennyire rühellem Nyíregyházát, de be kell vallanom: ennél még a Szparinak is jobb a stadionja!
Délben lecsó, utána alvás, délután pedig végigjártuk a nevezetességeket. Szép város Valencia, de szépségének kiemelését és bemutatását sem tudják rendesen megoldani ezek a spanyolok. Ráadásul, mivel mindegyiknek meg kell tanulnia a kasztilíait meg a saját tartományi nyelvüket, ezért az angolra már nem is marad energiájuk. A lengyelről meg ne is beszéljünk.
Szombaton délelőtt megnéztük Valencia modern épületekkel tarkított negyedét.Be akartunk menni az Ocenografico-ba is, de az hármunknak több mint 100 euró lett volna, úgyhogy erről letettünk.
Délután strand, hullámok. Barátaim bár nagyon rendesek voltak, annyira egy világot alkottak, hogy ekkor már nagyon feleslegesnek éreztem magam.
Vasárnap elmentünk Barcelonaba. Nou Camp{ életem nagy álma vált valóra, bárcsak anyám is láthatta volna, közülünk ugyanis ő a legnagyobb Barca-fan}, Rambla, Sagrada Familia, Güell Park, Gaudi-házak. Szép város nagyon Barcelona, élnék itt 1-2 évet. Spanyolok között egy európai.
Hétfőn strand meg a maradék lecsó.
Kedden tesómék kikísértek a reptérre. Valencia-Madrid-Budapest. Pesten kijött elém Kerekperecevő, ami nagyon jólesett. Jó volt újra látni. Beszélgetni is jó volt vele. Meg nem is. Különféle viszontagságok közepette végül is elértem a Nyíregyre tartó vonatot. Amikor felszálltam és leültem, annyira fáradt voltam, hogy elkezdtem remegni, és egyből 2 szál cigit szívtam el{ a Barajason vettem egy kartonnal. Életemben először vettem egy karton cigit. Először is, mindig is a fogyasztói társadalom szimbolumának tartottam, másrészt meg kelet-európai létem azt mondatta velem: 200 szál cigi, annyi nem is létezik, és ha létezik is, nincs is annyi idő, hogy azt el lehessen szívni!}
2 és fél óra alatt megtettem 2000 km-t. A Budapest-Nyíregyháza távolságot{ 280 km} 4 óra alatt.
Útközben Fehér Béla:Fültől fülig című könyvét olvasgattam{"Minden emberben lakik egy vak erőművész, aki kotta nélkül hegedüli végig az életet.":)
Visszatérve Spanyolországra: bár a lányok gyönyörűek, a tengeri herkentyűk pedig felségesek, nem cserélném el Krakkóra. Nem akarok az ostobaság magabiztosságának tudatával hódítóként fellépő emberek között élni.
Bár csak szerdán indult a gép, már kedden felmentem Pestre, hogy másnap reggel kényelmesen kiérhessek a reptérre. Rosszabikén albérletében aludtam, amelyet különféle jövő nélküli lények népesítenek be. Hát mit mondjak, elég fura volt ez nekem, aki nem szokott ilyen emberek{ sőt mostanában, úgy ahogy van, emberek} társaságához.
Szerdán vonattal kimentem Ferihegy 1-re, ahol egy taxisofőrtől megtudtam, hogy Ferihegy 2 tényleg Feruihegy 1 után következik. 6 és fél kilométerrel. Felpattantam egy 200-as buszra, ami el is vitt odáig. Becsekkoltam, az övemet is levettem a fémkeresőnél. Viszont az órámmal olyan simán átsétáltam, hogy meg se szólalt. A repülést nagyon élveztem, olyan voltam, mint egy gyerek. Még az is megfordult a fejemben, hogy milyen jó lenne pilótának lenni{ persze, ahhoz egy kicsit több fizikai ismeret kéne, mint ami nekem van}. Szóval nem leszek pilóta, mint ahogy Olaszországban légióskodó vizilabdás sem{másik eleve halálraítélt vágyam}.
Madridban leszálltam, ahol kiderült, hogy az a gép nem is indul, ami a foglalásomban volt, csak egy másik kb. 2 órával utána.
Végül is felszálltam a Madrid-Valencia járatra, amin én voltam az egyetlen nem spanyolajkú.
A gép felszállt és leszállt, mert kb. ennyi időbe telik repülővel az út. A csomagok kézhezvétele eléggé komikus volt, mert először jött egy pár, aztán nagy szünet, és amikor megint elkezdett jönni egy pár, a futószalag megállt. Ekkor lett az az érzésem, hogy Spanyolország az a hely, ahol csak úgy tűnik, hogy működnek a dolgok, de ez koránt sincs így.
Barátaim vártak a repülőtéren, elvittek magukhoz. A Calle de Hospitalon laknak, a Parque de la Culturá-val szemben, ahol jülönböző furcsa alakok lövik maguknak a szert, és ahová a környékbeliek járnak kutyát szaratni. És ahol bazira büdös van. 4 hónapig laktam a Piastban, de még az sem érhet eme szagok közelébe.
Jól elvoltunk, eszegettünk, iszogattunk. Felidéztük, hogy drága jó apám, azt mondta TESÓMNAK, amikor tudomást szerzett Atiról: - Tisztában van ez a fiú az igényeiddel? Hiszen neked 2 télikabátod van!{Anyám később megjegyezte: Honnan tudhatta apád, hogy Lillának hány kabátja van? Eddig még azt se tudta, hogy hanyadikos!)
Ja, és megtudtam, hogy Valenciaban 1 millióval több lakás van, mint amennyire szükség lenne. Folyamatosan építkeznek, mégis 4-5 év kell nekik, mire felhúznak egy házat.
Elkísértek a szállásomra, ami az Óvárosban volt. 8 ágyas szobában laktam, amit mindig változó összetételű, ad hoc neo-latin közösséggel osztottam meg. Végül is rendesek voltak, meg csak aludni és zuhanyozni jártam oda.
Csütörtökön kimentünk a Malva Rosa{ Mályvarózsa} nevű valenciai strandra. Hát ez is, mint minden Valenciában, egy kissé elcseszett. Szálloda talán nincs is, viszont van kórház, kikötő darukkal, meg bérházak. Nem fest valami fényesen. Viszont a hullámok egész jók, bele lehet vetni magadat{ Gyere a hullámra! Hülye vagy, élve is utállak! Rossz vicc, mi?:).
Este pedig elmentünk, ittunk egy-két sört, meg ettünk tapast. A spanyoloknál egyébként viszonylag olcsó a cigi, mégis mindig a másiktól kunyerálnak, ráadásul nincsenek hamutálak, nehogy ellopják őket. Ja, és cigit csak dohányboltokban és bárokban{ automatából} lehet venni.
Pénteken úgy volt, hogy elmegyünk Barcelonaba, de a Haguar akuja lemerült, ezért eme tervünk kútba esett. Helyette megnéztük délelőtt a Mestallat. Csak úgy be lehetett sétálni, mert nyitva volt egy ajtó, a kutya se figyelt ránk. Végigjártuk az egész stadiont, még a közvetítőfülkékbe is bementünk. Mit mondjak, mindenki tudja, hogy mennyire rühellem Nyíregyházát, de be kell vallanom: ennél még a Szparinak is jobb a stadionja!
Délben lecsó, utána alvás, délután pedig végigjártuk a nevezetességeket. Szép város Valencia, de szépségének kiemelését és bemutatását sem tudják rendesen megoldani ezek a spanyolok. Ráadásul, mivel mindegyiknek meg kell tanulnia a kasztilíait meg a saját tartományi nyelvüket, ezért az angolra már nem is marad energiájuk. A lengyelről meg ne is beszéljünk.
Szombaton délelőtt megnéztük Valencia modern épületekkel tarkított negyedét.Be akartunk menni az Ocenografico-ba is, de az hármunknak több mint 100 euró lett volna, úgyhogy erről letettünk.
Délután strand, hullámok. Barátaim bár nagyon rendesek voltak, annyira egy világot alkottak, hogy ekkor már nagyon feleslegesnek éreztem magam.
Vasárnap elmentünk Barcelonaba. Nou Camp{ életem nagy álma vált valóra, bárcsak anyám is láthatta volna, közülünk ugyanis ő a legnagyobb Barca-fan}, Rambla, Sagrada Familia, Güell Park, Gaudi-házak. Szép város nagyon Barcelona, élnék itt 1-2 évet. Spanyolok között egy európai.
Hétfőn strand meg a maradék lecsó.
Kedden tesómék kikísértek a reptérre. Valencia-Madrid-Budapest. Pesten kijött elém Kerekperecevő, ami nagyon jólesett. Jó volt újra látni. Beszélgetni is jó volt vele. Meg nem is. Különféle viszontagságok közepette végül is elértem a Nyíregyre tartó vonatot. Amikor felszálltam és leültem, annyira fáradt voltam, hogy elkezdtem remegni, és egyből 2 szál cigit szívtam el{ a Barajason vettem egy kartonnal. Életemben először vettem egy karton cigit. Először is, mindig is a fogyasztói társadalom szimbolumának tartottam, másrészt meg kelet-európai létem azt mondatta velem: 200 szál cigi, annyi nem is létezik, és ha létezik is, nincs is annyi idő, hogy azt el lehessen szívni!}
2 és fél óra alatt megtettem 2000 km-t. A Budapest-Nyíregyháza távolságot{ 280 km} 4 óra alatt.
Útközben Fehér Béla:Fültől fülig című könyvét olvasgattam{"Minden emberben lakik egy vak erőművész, aki kotta nélkül hegedüli végig az életet.":)
Visszatérve Spanyolországra: bár a lányok gyönyörűek, a tengeri herkentyűk pedig felségesek, nem cserélném el Krakkóra. Nem akarok az ostobaság magabiztosságának tudatával hódítóként fellépő emberek között élni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)