Könyvek 2018. március

Mihail Bahtyin: Francois Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája (4+)

Bahtyin klasszikus irodalomtörténeti munkája, annyit hallottam már rá hivatkozni, hogy ideje volt elolvasni. Különben is, miután elolvastam, én is hivatkozhatok rá, hogy: Bahtyin szerint, a h-t jól megnyomva. Egy meglepően olvasmányos és szórakoztató monográfiáról van szó, én kifejezetten élveztem olvasni, és rájöttem belőle, hogy miért nem értem/szeretem igazán a Gargantua és Pantagruelt vagy a Don Quijote-t.

 

Jerome David Salinger: Rozsban a fogó (5)

Barna Imre Zabhegyező-fordítása. Bár nekem a Gyepes Judit-féle fordítás sokkal jobban tetszett, azért még ebből tetű fordításból is kitetszett, hogy mekkora egy remekmű ez a könyv. Mint minden remekműben, ebben is van valami megfoghatatlan zsenialitás.

 

Sándor Klára: A székely írás nyomában (4)

Sándor Klára nyelvtörténeti monográfiája a székely írásról. Sándor Klára szociolingviszitkai írásait ismertem, azok kifejezetten tetszettek, és a úgy gondoltam, a székely írás témája is megéri egy könyv elolvasását. Én egy kicsit olvasmányosabbra számítottam, egy olyan könyvre, amely próbálja eloszlatni a tévképzeteket, akár a különböző áltudományos feltevések ironikus bemutatásával, de ez egy szintisztán tudományos, nyelvészeti munka, a székely írás történetének, emlékeinek bemutatásaával. Engem a nyelvtörténettel ki lehet kergetni a világból, de ez a könyv egyáltalán nem volt vészes, legalább egy ilyen jellegű munkával is megmozgattam az agyam.

 

Háy János: Meleg kilincs (4)

Ebben az évben próbálok több verset olvasni. Most Háy János verseire esett a választás. Jellegzetes kortárs versek, nem rosszak, de bennem nem igazán mozgattak meg semmit.

 

Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély 1940-1944

Ablonczy Balázs történelmi monográfiája Erdélyről. Nekem Ablonczy Balázs a kedvenc történészem apám mellett, és ez is egy tök jó kis könyv. Nagyon jól leírja, hogyan is nézett ki az 1940-44 közötti időszak a visszacsatolt erdélyi részeken, és az különösen tetszett, ahogyan rávilágított arra a könyv, hogy a bennünk élő romantikus Erdély-kép ekkor alakult ki, és legnagyobb részben a belföldi utazási irodák formálták, mert ezzel minél jobban el tudták adni az erdélyi útjaikat.

 

Spiró György: Drámák VI.

Spiró György két drámája, a Helló, Doktor Mengele! és az Elsötétítés. A Helló, Doktor Mengele! arról szól, hogyan vádolták meg Lénárd Sándort azzal, hogy ő Mengele, az Elsötétítés a III. zsidótörvény megjelenésekor játszódik, egy vegyes, zsidó-keresztény családban. Mindkét dráma a kirekesztésről, a kirekesztés elleni harcról szól, a Helló, Doktor Mengele! elég magas színvonalon, bemutatva a különféle emberi viselkedéseket és az alaphelyzet abszurd voltát, az Elsötétítés nekem kissé egysíkú volt, a szokásos sablonokat ismételgette.

 

Bari Károly: Csönd (5)

Bari Károly verseskötete. Az egész könyv nincs 50 oldal, viszont maga a kiadás is gyönyörű, és a versek annyira súlyosan szépek, hogy ezt a könyvet érdemes megvenni, elolvasni.

 

Kosztolányi Dezső: Néró, a véres költő (4)

Kosztolányi regénye a művészről, a művészetről, a tehetségről, a zsarnokságról és a művészet zsarnokságáról.

 

Witold Gombrowicz: Testamentum (4+)

Dominique Le Roux 1967-ben beszélgetéssorozatra vette rá Gombrowiczot, amit később az író maga öntött könyv formába, Le Roux jegyzetei alapján. Akit érdekel, hogy mit gondolt ez az önmagának is gyakran ellentmondó művész az életéről, a műveiről, az élete és művei közötti kapcsolatról, annak bátran ajánlom. Persze előbb nem árt azt sem tisztázni, hogy ki a fasz az a Gombrowicz?

 

Mircea Cartarescu: Miért szeretjük a nőket? (4+)

Mircea Cartarescu kisprózái az egyik legnagyobb témáról: a Nőkről. Annyira jól megírt kis rövid történetek ezek, hogy az olvasóban menthetetlenül felkorbácsolja a vágyat, légyen az bármilyen természetű.

 

Nemzetiség

Magyar: 6

Amerikai: 1

Lengyel: 1

Orosz: 1

Román: 1

 

Műfaj

Regény: 2

Versek: 2

Drámák: 1

Elbeszélések: 1

Interjú: 1

Irodalomtörténeti monográfia: 1

Nyelvtörténeti monográfia: 1

Történelmi monográfia: 1

 

Kiadó

Európa: 2

Jaffa: 1

Jelenkor: 1

Kalligram: 1

Palatinus: 1

Pesti Szalon: 1

Scolar: 1

Szépirodalmi: 1

Typotex: 1

 

Könyvek forrása

Könyvtár: 6

Saját: 4

Könyvek 2018. február

Witold Gombrowicz: Drámák (4)

Tavaly év végén jöttem rá, hogy bár Gombrowiczot az egyik kedvenc írómnak tartom, tulajdonképpen alig olvastam tőle valamit, úgyhogy ezt idén pótolom. Elsőként a drámáit olvastam el. A Gombrowiczra jellemző abszurd és groteszk elemek találhatóak meg bennük, a lengyel nacionalizmus kigúnyolásával. Persze mindegyik dráma Gombrowicz örök témájáról: a Forma és az Élet közötti távolságról szól. Nekem talán ezek a drámák már kicsit túl abszurdak és groteszkek, de mindenféleképpen érdemes őket elolvasni.

 

Klaniczay Gábor: A civilizáció peremén (4+)

Klaniczay Gábor kultúrtörténeti tanulmánykötete. A kötet összes tanulmánya a középkorral foglalkozik, találhatunk olyanokat, amelyek más középkorral foglalkozó műveket (Bahtyin, Huizinga) mutatnak be, Klaniczay ír a középkori kereszténységről, az eretnek mozgalmakról, a szentkultuszról, a samanizmusról és a boszorkányvádakról. A szerző rávilágít arra is, hogy a középkor ellenkultúrái milyen hasonlóságokat mutattak a hatvanas-hetvenes évek ellenkultúráival. Nagyon olvasmányos és élvezetes könyv, amelyből sokat megtudhatunk modern kultúránk középkori gyökereiről.

 

Temesi Ferenc: Miért nem lettem? (3)

Temesi Ferenc történetfüzére. Vannak benne egészen szórakoztató és élvezető írások, de alapvetően elég közepes mű.

 

Brett Forrest: A bundamaffia (4)

Brett Forrest könyve a nemzetközi fogadási csalásokat lebonyolító bűnszervezetekről. Akit érdekel ez a téma, annak érdekes lehet, jól megírt könyv, a megjelenésekor biztos nagyot is robbant. A napokban gondolkoztam el azon, hogy a labdarúgásban milyen sok pénz van, és vajon kinek a legjöveldelmezőbb ez a sportág, és arra a következtetésre jutottam, hogy igazán a fogadóirodáknak és a fogadási csalóknak.

 

Romain Pértolas: A fakír, aki egy IKEA-szekrényben ragadt (4+)

Puértolas másik könyvét már olvastam januárban, az tetszett, és gondoltam, ezzel is próbát teszek. Ez a könyv talán még jobb is, mint A kislány, aki lenyelt egy akkora felhőt, mint az Eiffel-torony. Egy indiai fakír útját követhetjük nyomon, aki valószerűtlenebbnél - valószerűtlenebb körülmények között beutazza Párizst, Angliát, Olaszországot és Észak-Afrikát, miközben furábbnál-furább kalandok történnek vele. Nagyon cuki kis könyv, nagyon könnyeden és hatalmas szociális lelkiismerettel beszél olyan nehéz témákról, mint a szegénység vagy a migráció.

 

Petri György versei (4+)

Petri György verseskötete már az első könyvespolcomon is fent volt. Persze ebben hatalmas szerepe volt Torgyán József híres 1996-os beszédének, amelyben kifogásolta Petri és Esterházy Kossuth-díját. Mivel Petrit ennek ellenére még sohasem olvastam, úgy gondoltam, ezt a hiányosságomat most pótolom. Én nem igazán értek a versekhez, de azért nekem is volt pár ebben a kötetben, ami tetszett, különösképpen az ironikus hangvételűek. Azért azt is meg kell hagyni, hogy sok vers szólt a halálról, az emberi test romlásáról és az alkoholizmusról. Nem csodálom, hogy Petri csak 56 évet élt, ha az ember elolvassa a verseit, már attól alkohol- és nikotinmérgezést kap.

 

Daniel Kehlmann: Én és Kaminski (4)

Az arrogáns fiatal műkritikus meg akarja írni a idős, vak festő, Manuel Kaminski élettörténetét, mert abban reménykedik, hogy a festő hamarosan meghal, és így jó pénzért eladhatja a történetét. Ráveszi a festőt, hogy keressék meg Kaminski régi nagy szerelmét. Együtt beutazzák Európát, miközben Sebastian, a kritikus gátlástalanul faggatja Kaminskit az életéről, aki azonban kemény diónak bizonyul. A regény végén van egy kis csavar is, és hiába egyes szám első személyű elbeszélője van a könyvnek, a narrátor, a műkritikus , annyira antipatikus, hogy nem lehet vele azonosulni, legfeljebb szánakozni rajta.

 

Csepella Olivér: Nyugat + zombik

Ezt a képregényt már nagyon régen vártam. Bár maga a cselekmény sokszor elég kusza, az ötlet, hogy a Nyugat nagy alakjait és a zombikat vegyítsük egy történetben, szerintem nagyon jó. Az írók karakterei is elég jól sikerültek, és van benne néhány jó poén is.

 

Kiadó

Magvető: 2

Candover: 1

Corvina: 1

Kalligram: 1

L’Harmattan: 1

Libri: 1

Szépirodalmi: 1

 

Műfaj

Regény: 2

Drámák: 1

Képregény: 1

Kultúrtörténeti tanulmányok: 1

Tényfeltáró riport: 1

Történetfüzér: 1

Versek: 1

 

Nemzetiség

Magyar: 4

Amerikai: 1

Francia: 1

Lengyel: 1

Német: 1

 

Könyvek forrása

Könyvtár: 5

Saját: 2

Kölcsön: 1