Nem jó megint itthon lenni. Nem annyira szar, mint amilyenre számítottam, de nem az igazi.
Annyira provinciálisak ezek az alföldi városok, beleértve szűkebb környezetemet is.
Ma is: a kisboltos és a pizzás is kifaggatott krakkói élményeimről. Ismerjük egymás minden apró titkát. Kezdek megint bennszülött lenni a saját idegenségemben.
Azért a végére még egy kis vidámság: a Múzeumok éjszakájának programjában szerepel egy olyan műsorszám, amelynek elnevezése: MEGLEPETÉS. Na, ez olyannyira igaz, hogy még apámék sem tudják, mit is fognak csinálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése