Jó könyvek, amiket 2015-ben olvastam IV. rész

(Félkövérrel azoknak a könyveknek a címe van szedve, amiket szubjektíven is jó könyveknek tartok, amelyek olvasása élvezetet jelentett a számomra.)
Dunajcsik Mátyás: Balbec Beach

Kíváncsi voltam, hogy mit tud írni egy fickó, aki velem egy évben született. 13 novella az irodalomról, az írói létről, a szerelemről, a buzulásról. Nagyon könnyedén lehet olvasgatni a novelláit, de engem igazán a Szerb Antal megkísértésén ívül egyik sem fogott meg.

Matei Vișniec: A kommunizmus története elmebetegeknek

Berománulásom következő állomása. Abszurd drámák, ezért jogosan merülhetne fel, hogy utaljak a caragiale-i és ionescoi előzményekre, de egyrészt a faszom sem ért ilyenekhez, másrészt a drámák címei elég beszédesek: Bohóc kerestetik; A kommunizmus története elmebetegeknek; Lovak az ablakban; Párizsi manzárdlakás, kilátással a halálra; A pandamedvék története, amiként az a szaxofonos meséli el, akinek egyik barátnője Frankfurtban lakik; Paparazzik avagy Egy elvetélt nap krónikája; A III. Richárd bemutatója elmarad, avagy Jelenetek Mejerhold életéből; Nyinya, avagy a kitömött sirályok törékenységéről; És a csellóval mi legyen?

Randall Munroe: Mi lenne, ha?

Szórakoztató fizika. Megtudhatjuk például, hogy ténylegesen mekkora Yoda ereje vagy hogy mennyi egy mólnyi vakond.

Paul Auster: Report from the Interior

Paul Auster a Winter Journallal kezdte el rendhagyó önéletrajzainak sorát. Ez a könyv kifejezetten a gyerekkorával foglalkozik, hogy hogyan is élte meg élete első éveit. Nem rossz, de a Winter Journal jóval jobban tetszett.

Paul Auster – J. M. Coetzee: Itt és most

Két író levelezget egymással, miközben eszmét cserélnek az élet különböző dolgairól. Kiművelt emberfők értelmesen és néha viccesen társalognak. Érdemes elolvasni.

J. M. Coetzee: Foe

Az Itt és most után úgy gondoltam, hogy újra próbát teszek Coetzee-vel, mert a Barbárokra várvát már olvastam, de nem igazán jött be. A Foe-val is így jártam. Defoe Robinson Cruzoe-jának egy feldolgozása ez a mű, de az igazat megvallva nekem az a könyv sohasem tetszett. Ebben a könyvben is felvetődnek fontos kérdések: szabadság és felelősség, mennyire tudja megragadni a nyelv a valóságot? Jó könyv, de nekem ez a könyv talán túlságosan angolszász, hogy igazán bele tudjam magam élni.

Spiró György: Shakespeare szerepösszevonásai

Spiró György remek kis könyve a Shakespeare-kori színjátszásról. Remekül át lehet látni, hogy ki kivel van, milyen a drámák szerkezete. Egy remek kis intellektuális játék.

Békés Pál: Összegyűjtött bélyegek

Békés Pál félperces novellái. Amilyen rövidek, olyan viccesek. Csak azért nem kapott félkövér kiemelést, mert a novellák nagy része a Bélyeggyűjteményből való, amit már olvastam.

Kazuo Ishiguro: A főkomornyik szabadsága/ Napok romjai

A leginkább brit könyv, amit valaha olvastam, egy japán tollából. Egy komornyik szemszögéből – akinek az élete a szolgálat, és aki próbál hivatása legjobbja lenni – láthatjuk a késő viktoriánus Angliát és annak lehanyatlását.

Philip K. <=8: Az elektromos Lincoln

Mivel ő az egyik legjelentősebb sci-fi író, ideje volt, hogy olvassak tőle valamit. Két ember elkezdi gyártani az amerikai polgárháború jeles alakjainak szimulákrumjait. Remek ötlet, a végére ellaposodó történet, nehézkes nyelvezet.

Philip K. <=8: Az ember a Fellegvárban

Mi lenne, ha Németország és Japán nyerte volna meg a II. világháborút? Remek ötlet, a végére ellaposodó történet, nehézkés nyelvezet.