Megkérdeztem Czarnát, hogy melyik filmet nézzem meg? Ő a Valaki forrón szeretit ajánlotta. Meg is néztem tegnap este. Aranyos kis film volt, 10-ből 6-os, egy megnézést megért. Amin mégis elgondolkoztam, az Marilyn Monroe volt. Gyönyörű arca volt és nőhöz méltó teste (értsd: nem a fitneszfasizmusra felvarrt két szilikoncsöcs) de olyan mértékű boldogtalanság és szomorúság sugárzott belőle, ami kevés emberből. Itt van egy szép nő, akit mindenki meg akar kapni, akiért szinte mindenki verseng, de amikor megkapta, rájön, hogy ezzel a nővel nem lehet családot alapítani, sőt egy rendeset beszélgetni sem. Vagy nagyon magányosnak érezte magát vagy szerelmi lázban égett, persze, hogy ez előbb-utóbb felmorzsolta. Talán a film médiumának első nagy áldozata volt, és vele kezdődött el a nőideál eltorzítása, ami a mai napig tart. Nem értem, miért akar valaki Marilyn Monroe lenni, ha boldog is lehet.