Ma egy kicsit elkedvetlenedtem, valószínűleg a rossz idő és a kicsit felborult bioritmusom (most, hogy nem kell már bejárnom a Kállayba, akkor fekszem és akkor kelek, amikor akarok) miatt. Megvettem ma Gyurka bácsi önéletrajzának harmadik kötetét, mostanában úgyis megint egyre aktuálisabbnak érzem a diktatúra és az egyén konfliktusát, arról meg többet és jobban kevesen írtak Faludynál. Meg amúgy is 70%-kal le volt értékelve. :-)
Valóban elég morózus hangulatom lehetett, mert a Bajazzókat hallgattam, miközben olvastam a Pokol tornácánt. Előtte meg a Lohengrint, amelyben a főhős hattyúvá változik, mert egy nő annyit énekel neki. :D