Már Joyce:Ulysses-énél felmerült bennem, hogy nem lehetek normális, hisz imádtam azt a könyvet és felettébb szórakoztatónak találtam, de most Thomas Mann: Buddenbrook házát olvasom és az is nagyon tetszik. Még nevetgélni is szoktam rajta. Az igazat megvallva, kicsit sznobkodásnak érzem, hogy ilyeneket olvasok. :-) Mert milyen intellektuális fölénnyel lehet azt kimondani, hogy: Épp az Ulysses-t/ a Buddenbrook házat olvasom. :D
Vagy irodalomfogyasztás területén benőtt a fejem lágya és a komoly, korszakos műveket is elkezdem élvezni, vagy valami nincs rendben velem és inkább többet kéne a szabadban lennem, mint ilyeneket olvasgatni. :-) Esetleg mind a kettő. :-)