Vasárnap megint elolvastam a Sörgyári capriccio-t. Vannak olyan alkotások, amiket már annyiszor megnéztél, elolvastál, meghallgattál, hogy szinte az életed részévé váltak. Arra lennék kiváncsi, hogy ha ennek a blognak van-e egyáltalán olvasója, akkor neki melyek ezek az alkotások. Írjatok nyugodtan a Kommentarze rovatba.
1 megjegyzés:
Könyv: David Mitchell Szellemírók című műve az, ami gyakorlatilag az életem része. Annyira, hogy bizonyos helyzetekben különböző idézetek jutnak eszembe.
Zene: itt több is van. Ha utazom, a Reise, reise (Rammstein)mindig előkerül, de ami állandó Sugizo hegedű"játékai".
Film: Van, aki forrón szereti, és van még egy-kettő.
Megjegyzés küldése